The Cheesecake Factory

Reggel korán keltünk. Reggeli után összeszedtük magunkat. A terv az volt, hogy bemegyünk San Franciscoba találkozni párom egyik kollegájával, aki ott lakik. De mivel nem értük el telefonon, csak egy közeli Mall-ba mentünk el. Ez kb. olyan, mint otthon a Duna Plaza, csak nagyobb.

Ott nezelodtunk egy darabig, szinte teljesen celtalanul, csak ismerkedve a kinalattal, a butikokkal, mindennel. Nagy örömömre találtunk egy Lush és egy bebe boltot is. Végül csak nekem vettünk tréningnadrágot, hogy tudjak majd miben lemenni a fitnessz terembe.

Ebédre elfeleztünk egy Pretzel Dog-ot. Ez egy enyhén édeskés tésztába virsli, amit aztán megsütnek. Finom, és egész laktató.

Utána azonban még elmentünk a The Cheesecake Factory-ba, mert azt már régóta meg akartuk nézni. Amikor bementünk, érdekes látvány fogadott minket. Az előtérben körben kanapék voltak, és azon emberek, valamint néhányan csak céltalanul álldogáltak. A pultnál megkérdeztük, hogy van-e asztaluk. Azt mondták, kb. 10 perc múlva lesz. Kaptunk egy pager-t és egy menüt, hogy elfoglaljuk magunkat, amíg szólítanak. Kb. 10 perc múlva tényleg szólítottak is, egy lány az asztalhoz kísért minket.

Ekkor alaposabban megnéztük a menüt is, előtte csak a hűtőpultban levő tortákat szemléltük. Várakozásainkkal ellentétben nem csak cheesecake-t tartottak. Volt rengeteg előételük, néhány szendvics és egyszerűbb főétel, főleg mexikói és tengeri cuccok. Nagy bor, sör és koktélválasztékuk is volt.

Végül rendeltünk valami mexikói előtéelt (tortillába tekert fűszeres csirkedarabkák) és fejenként egy szelet cheesecake-t. A mexikói finomság nagyon kellemes volt, a fél Pretzel Dog után a fél előétel pont elég is volt. No ekkor jött a cheesecake, két adag tejszínhabbal.

Első ránézésre csak a tejszínhab tűnt soknak. Néhány falat után maga a tortaszelet is. Nem volt túl nagy, de rettenetesen tömény, bár igen finom is. Jó darabig mindketten lelkiismeretesen küzdöttünk, de aztán feladtuk, nem bírtuk elpakolni.

A pager-es rendszeren kívül még egy dolgon meglepődtem az étteremben. Amikor kértünk italt, kólát és ásványvizet, felajánlottak mellé egy-egy pohár jeges csapvizet is. Nem kértünk. Viszont amikor látták, hogy párom kólája már csak félig van, megjelent a felszolgáló, és feltöltötte neki. Mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga...

Ui: Új kép A kosár c. bejegyzés alatt és a Picasa-n a Macskák albumban.