Karácsony után

Szenteste

Szépen telt az első karácsony hármasban, családként. Egész kényelmesen intéztük a dolgot, csak ami belefért, annyit tettünk. A fát felállítottuk, feldíszítettem, a házban elhelyeztük néhány karácsony hangulatú dekorációt, és nagyjából ki is takarítottunk. Sőt, ebédre volt mákosguba és vacsorára mandulás hal rizzsel. Desszertnek bolti gyümölcskenyeret, Stollen-t ettünk. Jézuska igencsak gavallér volt idén. Hozott Julcsinak babakocsit és két játékot, Bálintnak utalványt biciklire, Andinak utalványt cipőre, csinos ruhára (hogy ne kopott farmerben járjon folyton).

Bálint itthon volt karácsony környékén négy napot, az nagyon jó volt. Sokat sétáltunk, részben mert Julcsi rájött, hogy a babakocsiban remekül lehet délutánit aludni, részben mert Andi szeret Bálinttal sétálni. :)

Kicsi lányunk nagy kópé, rendszeresen megpróbálkozik azzal, hogy mi lenne, ha ő mégsem a kiságyában aludna este. Néhányszor "nyert" és bejött hozzánk, de általában sikerült rábeszélni a saját ágyikójára. Egyébként tündéri baba, mosolygós, és ha ügyesen csikizem, nevetgélős. Már csak pár nap, és hat hónapos, fél éves lesz! Hihetetlen.

Szent ég, mindjárt itt a Karácsony ...

... és mi még nem tartunk sehol! Se a házon nincs égősor, se a kertben nincsen rénszarvas, se a karácsonyfa nincs felállítva (itt azt korán szokták), de még igazándiból rend és tisztaság sincs. Viszont Julcsi van. :) Azt hiszem majd talán jövőre jobb lesz a helyzet. De adventi koszorú és adventi naptár (csak mert azt varrtam két éve) idén is van. Legalább annyi.

Egyébként semmi extra velünk, jól megvagyunk. Kicsi lányunk roppant aranyos és remekül kitölti a Mamája összes idejét. Lekopogom, az utóbbi napokban szépen alszik éjszaka, de nappal nem hajlandó 30 percnél többet békében eltölteni az ágyikójában. De most már szerencsére egész jól eljátszadozik magában is, úgyhogy tudok például nyugodtan ülve ebédelni anélkül, hogy egy baba lógna rajtam és arra kéne vigyáznom, le ne egyem valamivel. :)

A napjaink egész változatosan telnek, hála annak a csoportnak, akiket még kismamaként ismertem meg. Valaki mindig kitalál valami programot, vagy ha más nem, akkor kedden összegyűlünk a parkban, szerdán pedig egy másik Baba-Mama csoportba járok. De vannak még egyéb kellemes zenés-olvasós programok babáknak helyi könyvtárakaban, Blossom Birth-ben ahova yoga-ra jártam és szeretnék megint menni Julcsival súlyosbítva. :) Szóval nem unatkozunk.

Hamarosan, januárban, hazaugrunk Magyarországra két hétre, meglátogatni a családot, barátokat és természetesen bemutatni Julcsit. Kicsit nagyon aggódom a repülőút miatt, de állítólag egész jól szokott működni a dolog, amíg a baba nem túl mozgékony. Meglátjuk hogyan lesz. Valószínűleg nem lesz sétagalopp, de bízom magunkban és a kislányban.

Már több mint négy hónap

Már több mint négy hónap eltelt, mióta megszületett Julcsi. Az élet azóta természetesen egészen más. :) De jó! A pici lány egyre aranyosabb, nagyon érdeklődik már a világ iránt és egyre kommunikatívabb ő maga is: mosolyok, hangok, nyelvnyújtás, buborékfújás stb.

Én Julcsival rendszeresen járok baba-mama klubokba, zenés babaprogramra, a parkba találkozni más babákkal és mamákkal. Hármasban Bálinttal kirándulni voltunk kb egy hónapja, az is nagyon kellemes volt.

Bálinttal kettesben jártunk operában, már háromszor is: egyszer Bálint szülei, aztán babysitter és legutóbb én szüleim vigyáztak a pici lányra.

Tervezzük, hogy előbb-utóbb hazautazunk, megmutatjuk lányunknak Magyarországot és a rokonságot. Már csak repjegyet kell találni, Julcsi útlevele ugyanis megvan. Igaz hogy bébi kép van benne, mégis öt évig használhatja. :)

Julcsival

Julcsi megérkezett

Július 2-án 20:59-kor megszületett Julcsi. Tündéri kisbaba. :) Az életünk azóta természetesen egészen felfordult, de valamikor biztos normalizálódni fog megint. Gondolom én, az örök optimista. Bálint néha máshogy látja a helyzetet, majd meglátjuk 20-30 év múlva, hogy melyikünknek volt igaza. :)

Szép szülés volt, teljesen természetes, minden fájdalomcsillapitótól mentes. Nem, nem vagyok önkéntes mártir, de úgy éreztem, hogy ezt a dolgot a természet aránylag jól kitalálta, ezt meg lehet oldani (ha csak nincs komoly oka) orvosi beavatkozás nélkül is. Sikerült, és cseppet sem bántam meg, fantasztikus élmény lett. Ebben persze sokat segitett részben Bálint, részben a dúlánk, Michelle. A vajúdást teljes egészében otthon zavartam le. A kórházban, amikor a szülőszobán a bába megvizsgált azt mondta: szabad az út, ha jönnek a fájások, nyugodtan nyomhatok. Nem mondanám, hogy karikacsapás szerűen ment a dolog, de a szakértők szerint igen gyorsan túl voltam a szülésen. Pedig Julcsi aránylag nagy baba volt, 3657g (8lbs 1oz).

A kórházban 24 órás elbocsátást kértünk, mivel minden rendben volt, nem is tiltakoztak. Azóta itthon vagyunk, ismerkedünk Julcsival, szokjuk az új életet, az alváshiányt és mindent amivel a kisbaba jár.

Még ketten vagyunk; na jó, a macskával hárman :)

Gondolom kíváncsiak vagytok itt mindannyian lelkes olvasók. Nos, a hír az, hogy még nincs hír. Baba egyelőre jól érzi magát odabent. Ez rendjén is van, és így akár még tüzijátékot is kaphat a szülinapjára, ha épp 4-én bújik ki. Remélem sokkal tovább nem várat magára, szívesen venném, ha nem feszítené tovább a pocakbőrömet.

Egyébként minden a legnagyobb rendben, szépen éljük mindennapjainkat. Ma reggel megint finom Google reggeliben volt részem - kicsit elaludtunk, és gyorsabb volt Bálintot bevinni, mint megvárni a buszocskáját. :) Közben alakul a ház is lassacskán, lassan azt hiszem elkezdünk szőnyegek és a vendégszobába ágy után vadászni.

Hosszú hétvége következik most, július 4 hétfő és Bálint a keddet is megkapja szabadnapnak. Még nincsen programterv, de talán az új kismamák-kispapák társasággal megyünk "kirándulni" és grillezni egyet szombaton.

Ha vannak hírekek, majd szólok. Vagy nem. :P De idővel úgyis megtudtok mindent. :)

További lassú haladás

Lassacskán, de csak tűnnek el a tételek a "Tennivalók" listánkról. Annak ellenére, hogy rendszeresen új tételek kerülnek fel rá.. Tegnap ismét kipakoltam két dobozt - az egyikben az anyagaim voltak, a másikban a baba autósülésének a két alapja. Ezeket majd be kell telepíteni az autókba.

Tegnap este Bálint elkezdte szétszedni a házat. Fogott egy speciális kis gipszkarton fal fűrészt, és a TV mögött lyukat vágott a falba. No nem csak a hecc és a szellőzés kedvéért. A TV antennakábelének készült a lyuk. Jelenleg a parabola antenna a tetőre van szerelve (múlt hét vége felé szerelték oda fel), de a kábel nem szépen a padláson keresztül a falban jön le, hanem a ház oldalán, aztán be egy oldallukon, kibújuk a vendégszoba padlójában és a folyosó mentén jön a nappaliba. Működő, de nem túl szép megoldás. Jó pénzért a DirectTV-s fazon is bevezette volna nekünk a falba, de Bálint úgy gondolta, hogy azt inkább ő szeretné megcsinálni. Apák napjára (most vasárnap volt itt az USA-ban) kapott is csinos akkumulátoros fúró- és csavarbehajtó készletet. Majd még kell eszköz - pl. igen hosszú fúrófej, meg valami rúd, amiben a kábelt szépen le tudja engedni a padlásról a padlóig - de a folyamat elkezdődött, a lyuk már ott van a falban. (Ismeretlen okokból épp nem tudok képet csatolni ide, de a Picasa-n a Macskák és Cadillac albumban megtaláljátok a képeket.)

Ma reggel megint locsoltam, már harmadik napja egymás után. Itt a nyár, roppantul süt a napocska. Ráadásul mivel a hétvégn Bálint levágta a füvet (igen, vettünk fűnyírót végre), most úgy fest jobban rá is fér a locsolás a kertre. Nem tudom magyarul hogy hívják, azt a típusú fűnyírót vettük, ami teljesen áram vagy benzin nélkül működik, ahogy tolod, úgy forognak benne a pengék. Működik jól, bár azért megizzadt a kissé elbúrjánzott kertünkkel. De ha rendszeresen karbantartjuk, szerintem nagyon jó lesz. Ma megint megmetszettem a rózsabokrainkat is, meg egy picit a sövénykéket a ház előtt. Élvezem ezt a kertészkedés dolgot, de egyelőre örülök, hogy nincs nagyobb kertünk. Talán a pocak miatt, de rendesen elfáradok ettől a kevéstől is.

A ház, mivel a falai vékonyak és szigeteletlenek, igen jól felveszi a külső hőmérsékletet. Amíg kb. másfél hete még fűtöttünk, most nem győzök én is meg Expi is hűvös helyeket keresni - sajnos nem sok sikerrel, mindenhol meleg van. Nekem meg pláne, a kisbabának köszönhetően sokkal rosszabbul viselem a meleget, mint egyébként.

Különben minden rendben, már nagyon készülődünk a csöppség érkezésére. Már a kórházi csomagom nagy része is megvan, már csak az olyan apróságok hiányoznak, mint nassi (mamának és papának egyaránt, ez nem lesz gyors vizit :), zene és egy köntös ill. valami ruha a szüléshez, ha nem akarom a kórházit hordani. Bár a bábák szerint a kórházi nem ideális, mert túl meleg, egyelőre úgy döntöttem, jó lesz az, de lehet, hogy még addig szembejön valami jobb ötlet. Akartam varrni egyet magamnak, de sajnos pont elromlott a varrógépem, épp csak be tudtam fejezni a szoptatós kendőt a múlt héten, aztán vihettem is  a szervízbe. Úgyhogy most se Bálint inge nem készül, sem az én kórházi ruhácskám.

Meséltem múltkor, hogy vettem babahordozót. Mégsem. Mármint megvettem, de itthon rájöttem, hogy hiányzik két fontos eleme, a bébi-betét (hogy már szinte újszülött kortól hordozni lehessen a babát) és a felcsatolható kapucni. Sajnos nem az eladó felejtette el odaadni ezeket, nem voltak meg neki. Viszont szerencsére hajlandó volt a visszacserére. Úgyhogy mégiscsak újonnan fogom majd megvenni.

Alakulunk lassacskán?

Állítólag szép fentről a kilátás

Dolgozgatunk a házon, lassacskán haladunk. Hétvégén Bálint kitisztította az ereszeket, meg egy kicsit lesöpörte a tetőt is. Én a földön tevékenykedtem, lemetszettem újabb adag elhervadt rózsafejeket és a sövény nagyon kiálló ágait.

Aztán hétfőn is és kedden is kipakoltam egy-egy dobozt. Az elsőben találtam jónéhány üveg sört, abból kettő be is költözött a hűtőbe váratlan vagy várt vendégek számára, a többi a garázsban maradt egy polcon. A másik dobozban megtaláltam a falióránkat, néhány képet és a vöröses fém levelet a falra. Még nem tettem fel semmit rendesen, csak a kandallópárkányra ill. a kanapé hátuljára állítottam őket. De már így is jó, hogy végre színek vannak a fehér falakon! :)

A következő nagyobb fejtörést nekem a szekrények okozzák. A hálószobában van két akasztós szekrény, amiből az egyiket vagy mindkettőt félig szeretném polcossá alakítani. Azt hiszem az IKEA lesz most is a megoldás, már ki is néztem a polcokat, csak még Bálinttal kell megbeszélni a dolgot.

Aztán jöhet végre a függöny varrás és a szőnyegek. Persze jó lenne a babaszobát is minél gyorsabban barátságosabbá tenni - attól azt hiszem sokkal jobban érezném magam. De mindig jön valami tennivaló, valami fontosabb, sürgősebb. Most pl. mindjárt indulok, veszek egy babahordozót, amire fenem a fogam. Már majdnem megvettem Amazon-on újonnan, de épp találtam craigslist-en féláron. Igaz, ez egyszínű barna, nem mintás mint amit kinéztem, de mint Bálint rávilágított, ezt kidekorálhatom magamnak valami rátéttel. :)

Nem tartunk sehol, de már a partit tervezem :)

A kipakolással igen lassan haladunk, mindig jön valami más is amit hirtelen el kell intézni. Ma reggel megint locsoltam, közben társalogtam egyet a szomszéd nővel is. Kedves hölgy nagyon, és roppant segítőkész. Ma elárulta, hogy hogyan kell metszeni a rózsáinkat. Aztán locsolás után összeszedtem a lehullott virágokat néhány bokor alól, elsöpörtem a citromfa virágait amik lehullottak a földre - szóval molyoltam kicsit a kerttel. El is fáradtam tőle, pedig nem sok mindent csináltam.


Tegnap is, meg ma is kibontottam két dobozt, konyhai cuccok voltak mindkettőben. Úgyhogy szépen lassan töltöm a konyhaszekrényeket és a vitrint. Ezek még nem látványos dolgok, de én élvezem - van miben főzni és utána miben tálalni. :) Tegnap éppen padlizsános rizottó lett a vacsora. Volt itthon két, már éppen csúnyuló padlizsán, azokat meghámozva felkockáztam, megfőztem. Aztán csináltam rizottó alapot (rövid szemű rizst lassan főztem, sokat kevergetve és főleg csirke alaplével (kockából) felöntve). Aztán a végén beledobtam a padlizsánt, adag friss bazsalikomot, borsot, reszelt sajtot és végül paradicsomal tálaltam. Finom lett, Bálintnak is nagyon ízlett.


Bár még sehol nem igazán tartunk, én már nagyon tervezgetem a házavató bulit. Már fridzsider van, csak egy jó kis kerti grill és néhány kerti szék hiányzik. Bár az is eszembe jutott, hogy egyszerűen rakunk majd takarókat a gyepre, és házavató piknik-et tartunk. :) Ebben az esetben viszont csupán egy kerti grill hiányzik, ami nem lehet túl nagy macera, elvégre hűtőt is vettünk vagy két hét alatt :). Tehát, ha kb. egy hónap múlvára hirdetjük a partit, addigra be is tudjuk szerezni a szükséges dolgokat, és akkor még a baba sem lesz túl közel, valószínűleg még én is elég fitt leszek az egyszerű vendéglátáshoz, legalábbis abból kiindulva, hogy egyelőre hogy érzem magam.

Egyre komfortosabb és egyre csúnyább :)

Az egész a TV-vel kezdődött. Van parabola antennás TV előfizetésünk, a parabola antennát és a vevőt hoztuk magunkkal az apartmanból. Az antennát itt szépen felállítottuk a kertben (a parabola antenna középső rúdját beleraktuk az eladók által itthagyott kerti napernyőállványba). A házban kábeltv/internet volt korábban, a doboz a ház falán és a csatlakozók bemenetei itt voltak a konyhában ill. az egyik hálószobában. Bálint fogta magát, a parabola antennával rácsatlakozott a konyhai kábelvégződésre, behozta a nappaliba és bekötötte a vevőhöz. TV ezennel megoldva. :) Viszont a konyhából jön egy hosszú és csúnya fekete kábel a nappaliba.

Aztán ma reggel kijött egy fazon a kábeltv-től, szerelt itt két órát. Az internetünket csinálta meg. Sajnos a jelenlegi wi-fi (vezeték nélküli) router-ünk nem működik ezzel a típusú internettel, úgyhogy csak kábeles internetünk van. A házban a másik (az egyik ugye a konyhai a TV-vel) kábelvégződés a 3. hálószobában, a vendég-hobbi szobában van. Hogy ne csak ott lehessen internetre csatlakozni (ott se lámpa, se semmi, csak dobozok), fogtam magam és egy újabb hosszú fekete kábellel (azt a kábeltv-s fazon hagyott itt nekünk) behoztam az internetet az étkezőbe (úgyhogy az a kábel nem csak a folyosón, de a nappalin és az étkezőn is végigkígyózik). Így a lakás bár számunkra komfortosabb (nem kell a telefonnal varázsolni internetet a laposokra), kevésbé csinos. Majd idővel eltűntetjük a kábeleket, de egyelőre működik ez így, és haladunk egyebekkel. Pl. rendes kábelezés a garázsban, hogy tudjak mosni. Már kezd ideje lenni. :)

Szokjuk az új életet

Lassan aklimatizálódunk, kezdünk hozzászokni a hideghez. Hűvős van a házban. Reggelente inkább hideg. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a falak nincsenek szigetelve. Úgyhogy rendszeresen fűtünk, hogy legalább 20C legyen idebent. Ettől eltekintve viszont nagyon élvezzük a dolgot. A pakolással most megálltunk, nekiálltunk nagytakarítani. De lassan haladunk, mert közben volt mindenféle más program is. Az apartmant tegnap végre teljesen kipakoltuk, minden itt van a házban, jobban mondva a garázsban, ami ezennel teljesen meg is telt. Amerikai módra élünk: garázs tele holmival, autók a feljárón parkolnak. :)

Tegnap megint húzós napunk volt, de a végén vettünk egy hűtőszekrényt. Nagyon csinos, igen méretes (roppant amerikai). A gond az, hogy itthon rájöttünk, a konyhában ugyan már el fog férni, de nem tudjuk, hogyan jut be oda. Ugyanis túl keskenyek az ajtók. Az ablakon fizikailag beférne, viszont ezek az ablakok nem normális kétszárnyú ablakok amiket csak úgy ki lehetne nyitni. Ezek szepen be vannak építve, tolóablakok. No és ha ki is szereljük az ablakokat, akkor is kérdéses, hogy a szállítók hajlandóak-e ott beemelni nekünk a hűtőt. Úgyhogy legrosszabb esetben a garázsban fog kikötni a hűtőszekrény, aztán majd megoldjuk, hogy betelepüljön idővel a konyhába.

Ma reggel volt itt egy fazon az elektromos művektől, megnézte az elektromos panelünket, meg hogy hogyan jön be hozzánk az áram stb. Kicsit beszélgettünk róla, hogy hogyan működik ez az egész panelcsere, mit kell feltétlenül megcsinálnunk, melyik részéhez kellenek ők, melyik részéhez csak egy villanyszerelő. Ráadásul szeretnénk a panelt átmozgatni a jelenlegi helyéről előre, a garázshoz. Ez persze  bonyolultabbá teszi az egészet, de a végeredmény megéri.

Aztán persze ott vannak a dolgok a babával is. Most szombaton voltunk a szülésfelkészítő tanfolyam második részén (két hét múlva jön a harmadik rész), jövő héten (vagy júniusban) majd jön a babaápolási óra. Aztán jó lenne valamikor összeszerelni a bababútorokat is, beszerezni a feltétlenül szükséges babaholmikat (pl. a pelusokat), és kicsit olvasni is a babáról, a baba fejlődéséről, ápolásáról. Mindig azt hiszem, hogy még sok az a majdnem két hónap, de valójában valószínűleg hihetetlen gyorsan el fog repülni. No mindegy, majd megoldjuk. :)

Már kifele pakolunk

Bálint csütörtökön és pénteken szabadnapot vett ki. Csütörtök reggel kibéreltünk egy U-Haul kisteherautót (nekünk elég nagynak tűnt), főleg Bálint utálta vezetni), és elkezdtünk költözködni. Csütörtökön megtöltöttük a teherautót egyszer, átvittük a cuccokat, egy részét betettük egy garázsba, egy részét ott hagytuk a teherautóban, rendbeszedtük magunkat és elmentünk ünnepelni. Bálintéknál hagyomány csütörtökönként a póker-parti a Gugliban, oda mentünk most ketten. Aztán este hazajöttünk, a matracunkat letettük a hálószobában a földre, aztán elmentünk az apartmanba, felkaptuk a macskát és tartozékait (alomtál, kosár stb.), hazajöttünk és bezuhantunk az ágyikóba.

Pénteken már a házban megreggeliztünk - volt nálunk müzli és egy liter tej. A vitrin alsó részén "terítettünk" magunknak, odahúztunk két széket, és kényelmesen reggeliztünk. :) Aztán kipakoltuk a teherautót és elmentünk a tárolónkhoz. Bálint a teherautóval, én a Hondával kísértem/segítettem. Aztán én mentem a PACE-be, 2 órán ét én voltam a portás, mert aki szokott lenni épp szabin van és ilyenkor önkéntesek töltik be a posztot. Bálint addig a tárolóban töltötte a teherautót. Mint később kiderült, a tárolót teljesen kiürítette, mire én végeztem a PACE-ben, ő már a háznál járt és a garázsba hordta be a dobozokat és egyebeket. 

Szombaton reggel ismét a vitrin alsó részén reggeliztünk egy picit, leadtuk a teheratuót, aztán átmentünk az apartmanba  áthordani a maradék cuccokat a házba. Sajnos nem végeztünk, még mindig van ott két könyvespolc (nem volt nálunk szerszám, hogy szétszereljük), meg egy adag miegymás. Viszont a hűtő tele van hamival, úgyhogy reggeliztünk egy rendesebbet - a földön ülve, egy felfordított dobozon terítve. :) Amíg én dobozokat töltöttem, Bálint a méretesebb darabokat (pl. távcső) és a töltött dobozokat hordta az autókba. Aztán irány vissza a házba, kipakoltuk az autókat (Bálinté ott parkolt az apartman garázsában), összeszedtük magunkat, és indultunk az első szülés-felkészítő óránkra. Az elvitte a délutánunkat, és kb. az esténket is. Ahogy ott végeztünk, beugrottunk boltba, vettünk a melegpultból vacsorát és hazajöttünk. Itthon aztán elrendeztük a TV-t és a kanapét. Bálint megnézett még egy NCIS-t is, én csak eldőltem aludni.

Vasárnap reggel már az étkezőasztalon sikerült reggelizni - hatalmas élmény volt! Aztán folytatódott a dobozbontogatás, adminisztratív tennivalók (címváltoztatás itt-ott hivatalos helyeken, költségelés stb.). Aztán egyszercsak Jenn telefonált - használhat-e minket referenciának autóvásárlásnál. Mondtuk, hogy persze. Aztán áthívtuk őket. Ők megmutatták a gyönyörű új autójukat, mi megmutattuk a házunkat. Aztán csaptunk egy grillpartit a kertben. Az előző tulajok itt hagytak egy kerti asztalt két székkel, nekünk is van két műanyag székünk, úgyhogy helyileg elfértünk. Tányéron és bögrén osztoztunk, mert azokból csak kettő-kettő van ideát egyelőre. Bálint szerzett kolbászkákat meg krumplisalátát, jeget a hűtőládánkba, volt a spájzban egy üveg paradicsompaprika (az orosz boltban találtam nemrég) és meg is voltunk. Van egy kis kempingrillünk, azon sütöttük meg a kolbászkákat. Aztán igénybe vettük a segítségüket, a kanapét, a TV-t és a vitrint többször áthelyeztük amíg megállapodtunk egy most jónak tűnő elrendezésben. :)

A babaszoba bútorait behordtuk oda, majd hamarosan össze is szereljük őket. Az ágyat is összeszereltük tegnap este - ettől egyrészt a szoba is jobban szobának tűnik, másrészt mi is szinte rögtön jobban aludtunk. A könyvespolcok még fejtörést okoznak - a nappali és étkező bútorai sötét színűek, a könyvespolcaink viszont mind világosak. Valószínűleg majd a hálószobákban fognak kikötni.

A garázs még tele van dobozokkal, néhányat ugyan behordtunk az egyik szobába, hogy kényelmesebb legyen kipakolni őket. Bálint előkészíti őket nekem - felteszi magasra, hogy kényelmesen hozzáférjek, aztán már csak csomagolok kifele. :) Még el fog tartani egy darabig amíg végzünk, de már egész lakható a ház. Remélem hamarosan találunk megfelelő hűtőszekrényt is, és lehet az apróságokkal és a dekorálással törődni. Pl. függönyvarrás és képkeresés-készítés a falra.

Ui.: A Picasa-n a Nectarine albumot rendszeresen frissítem. Nem túl sok, de egy-egy kép felkerül kb. minden másnap. :) 

Pakolunk

Tegnap voltunk Bálinttal, az ingatlanügynökünkkel meg a hölggyel, aki a hitelt intézte aláírni az utolsó papírokat a bank számára és a ház átírását intézni. Utána Ellennel, az ügynökünkkel még egyszer megnéztük a házat, hogy mindent kipakoltak-e és mindent ott hagytak-e amit kellett. Rendben találtunk mindent. :) A bank majd ma intézi a pénzügyeket, és várhatóan holnap koradélután megkapjuk a kulcsokat.

Ennek örömére tegnap este megint folytattuk a pakolást. Haladtunk egy jó nagy adagot, de még mindig rengeteg minden vár ránk, bárhova nézünk, találunk valamit. Képek a falon, dísztárgyak itt-ott, törölközők, konyharuhák, abroszok, az egész konyha (az egyik legrosszabb, ott nagyon sok dolog van: lábosok, poharak, porcelán, robotgépek, tortaformák és tepsik, kisebb konyhaeszközök, aztán a spájz tele, a fűszerek, sütőpor és társai. Ott van még a fürdőszoba a maga apróságaival, az elektronikai cuccok (TV, erősítő, számítógépek), az összes szerszám, a bútorok (kanapé, étkező asztal és székek, könyvespolcok, ágy, vitrin stb.), és az egyébségek: porszívó, vaasalódeszka, álló- és asztali lámpák. Hihetetlen! Ilyenkor jövünk rá mindig, hogy rengeteg mindent beszereztünk megint az elmúlt pár év alatt. Ja, és hozzá kell tennem, a tárolónk már félig tele van. :) Könyvek, ruhák, kemping cuccok, karácsonyfa és dekorációk, babacuccok és bababútorok, stb.

Van valamennyi dobozunk, a jobbakat megtartottuk az előző költözések után. De sajnos azok nagyon nincsenek elegen. Tegnap szereztünk még néhányat, de már azok is majdnem teljesen elfogytak. Itt szokás, hogy költözés után az emberek elsózzák a dobozaikat, és ha elég gyorsak vagyunk, akkor mázlink van, és vihetjük. Ezek a dobozok igen kapós dolgok. Persze lehet venni is, de az nem olyan vonzó.

Majd ma még vennünk kell zárakat a házajtóra, meg egy hűtőszekrényt is minél hamarabb. Úgy volt, hogy a hűtő is mard, de kiderült, hogy ott volt némi félreértés. Kapunk egy csekket ami kb. fedezi egy régi használt hűtő árát. Mi viszont konyhafelújításon törjük a kobakunkat, úgyhogy szép és jó hűtőt szeretnénk venni. Amivel az az egyetlen gond, hogy ki kell választani. Ez azért gond, mert ebben az országban, mint minden másból, hűtőből is hatalmas a választék. Úgyhogy jó sok időt el fogok rá pazarolni, attól tartok..

Szombaton szeretnénk a nagy költözést csinálni, de épp az nap van az első szülés-felkészítő óránk, ami valójában 4 óra, tehát a délutánunk ugrott. A vasárnap nekünk jó, de amerikai barátaink akkor nem fognak tudni segíteni, mert itt május második vasárnapja anyák napja, és ilyenkor mindenki a családjával van. Úgyhogy marad a szombat délelött a nagy dolgokra, és az apróságot majd valamikor átvisszük.

Hamarosan költözünk?

Úgy fest, hamarosan költözünk a házunkba. Nem sokkal azután, hogy a Charlotte Avenue-i ház megvételétől visszaléptünk, találtunk egy házat Sunnyvale-ben. Adtunk ajánlatot, jött az ellenajánlat amit aztán elfogadunk. A bank szerint a hitel rendben lesz, már csak idő kérdése a dolog, ha minden igaz, jövő héten megkaphatjuk a kulcsokat. A képeket a Nectarine albuman találjátok.

Úgyhogy itt nekiálltunk kiüríteni a lakást. Béreltünk egy nagyobb tárolót, és átvittünk oda már jó nagy adag holmit: a babadolgokat (ruhácskákat, felszerelést, babakocsit, autósülést, kiságyat, pelenkázóasztalt, bölcsőt), könyvespolcokat, könyveket, az anyagaimat és egyéb hobbicuccaimat, jó adag ruhát, a szép porcelán készletet. Az a terv, hogy a költözésre kibérlünk egy kis költöző teherautót, abba bepakoljuk a maradék bútorokat, maradék cuccokat a lakásból, és átvisszük a házba. Ez kb. két kör lesz valószínűleg. Aztán másik két körrel kiürítjük a tárolót is. Utána már csak a házban kell mindent összeszerelni, helyére tenni, kicsomagolni. :) Persze a költözést nem ketten fogjuk csinálni, kérünk baráti (vagy ha épp nem érnek rá, akkor hivatalos) segítséget.

A ház helyes, egész jó állapotban van, bár a tetőt egy-két éven belül le kell cserélni. A telek sajnos jóval kisebb, mint szerettük volna, de itt Sunnyvale-ben roppant drágák a nagyobb telkek. Viszont nagyon jó közel van a Guglihoz (autóval 10 perc, lemértem), közel van Mountain View-hoz, ahol a kismama-klubom van és Palo Alto-hoz, ahova jógára járok. Van a közelben park játszótérrel, trail (bicikliző-futó útvonal), In-N-Out Burger (kedvenc hamburgeresünk), közel van Expike állatorvosa, az én kedvenc varróboltom, Home Depot (kb. otthoni Obi vagy Bricostore) is van a közelben, ami valószínűleg gyakori célpont lesz. :)

A ház három hálószoba, két fürdőszoba, nappali-étkező, kicsi régimódi konyha, kicsi előszoba, 2 autós garázs. Az előszoba számomra hatalmas plusz, nem igazán rajongok az amerikai rendszerért, amikor az ember az utcáról a nappali egyik oldalába lép be. A garázs jó lesz, mindkét autónak lesz állandó helye, és Bálintnak is el fog ott férni egy barkácsasztal. A konyhát majd idővel fel kell újítani, de egyelőre teljesen használható. Szerencsére mindenhol parketta van, ami egyrészt azt jelenti, hogy majd szerezhetünk csinos szőnyegeket, másrészt azt, hogy nem kell végre egy krémszínű padlószőnyeget takarítanunk a macska után.

Heti babaprogramok

Ma este találkozunk egy dúlával. Ő egy olyan női személy, aki ott van és segít a vajúdás és a szülés alatt. Ha szimpatikusnak találjuk és ő lesz a dúlánk, akkor még egyszer találkozunk majd vele szülés előtt, megbeszéljük, hogy mik a terveim (itt divat szülési tervet készíteni) stb. Aztán amikor kezdődnek a fájások, akkor felhívjuk, jön és velünk van egészen addig, amíg meg nem születik a baba, és a baba születése után nem sokkal még egyszer meglátogat minket, megnézni, hogy hogyan vagyunk. Már a bábák is ajánlották nekünk a dúlát, és kicsit olvasgatva ill. gondolkozva róla úgy éreztük, valószínűleg jó ötlet.

Csütörtökön egy gyerekorvossal találkozunk, csak konzultáció. Ha szimpatikus, akkor marad, ha nem, keresünk tovább. A kórház számára mindenképp adnunk kell hamarosan egy nevet, hogy ki lesz a gyerekorvosunk, de aztán később bármikor válthatunk, ha mégsem tetszik a doki. Olyan furcsa dolog ez a hatalmas választási lehetőség itt. A neten találtam is kérdéseket, hogy miket érdemes megtudakolni egy gyerekorvos-jelölttől.

Pénteken pedig bábát látogatunk. Most Olgával, a harmadik bábával fogunk találkozni. Csak a szokásos rutinvizsgálat, illetve megismerkedünk vele is. A szülésnél hármuk közül (Lin, Bethany vagy Olga) lesz ott valaki, attól függ épp ki van ügyeletben. Ezért aztán találkozunk előre mindhárommal, hogy kicsit megismerjük egymást.

Vasárnapra is van program, a havi rendszeres kismama-kispapa találkozó. Már egyszer volt egy ilyen, márciusban. Április kimaradt húsvét miatt, május elsején lesz a második. Remélem jó lesz ez is, az előző nagyon tetszett nekünk, jó volt sok egyéb kismamával és kispapával találkozni. Bálint nagyon értékelte, hogy ők is be vannak vonva, nem csak a mamák kiváltsága az egész baba-dolog.

Készítgetek ezt-azt :)

Képek a babaszobába

Nem árulok ám el mindent, csak annyit, hogy folytatom a saját készítésű babadolgokat. Tegnap a TV előtt készítgettem kis apróságokat, ma pedig gyorsan megcsináltam a másik három képet a falra (tegnap készült az első három).

Az egész úgy kezdődött, hogy a neten nézelődtem babaszoba berendezés-dekoráció után. A boltban kapható dekorációk nem fogtak meg, én valami mást akartam. Aztán találtam a neten olyat, hogy hímzőkeretbe fognak szép mintás anyagot, és azt lógatják a falra - általában csoportosan. Már épp azon voltam, hogy én is pont ezt fogom csinálni, amikor egyszercsak megint betévedtem az egyik Goodwill-be, és ott találtam hat egyforma keretben képecskéket, darabja 99c. Gondoltam: tökéletes, veszek csinos mintás scrapbooking papírt, azt rakom bele. Az a falon önmagában is jól fog mutatni, és aztán a keretekbe lehet a babáról készült fotókat tenni. A képen az eredmény látszik, az albumban ott vnanak az eredeti Goodwill-es képek is.

A szülinapi könyvek

Most sajnos még előbb rendet kell raknom itthon (már amennyire ezt a doboz-helyzet engedi), de aztán gondoltam nekiállok köntöst varrni magamnak. Az anyagiam nagy részét már eldobozoltuk, csak egyet-egyet hagytam elöl, hátha véletlen marad időm a varrásra is. Pillanatnyilag úgy fest, hogy igen. Ráadásul nagyon jó kis szabásmintám is van a köntöshöz, mert Bálinttól remek szülinapi ajándékot kaptam. Van egy igen hosszú "kívánságlistám", arról választott nekem két varrókönyvet. Rászoktunk erre a rendszerre, hogy adunk egymásnak pár ötletet amikor épp van, aztán karácsony és születésnap környékén abból szemezgetünk. Egyelőre bevált a dolog, kevesebb fejtörés és sok öröm, valamint ha elég hosszú a lista, akkor még meglepetés is van az egészben. :)

Házvadászat folytatódik

Már majdnem sikerült, majdnem vettünk házat és majdnem kiköltöztünk végre a bérletből. De mégsem. Kiderült, hogy pont a szembeszomszéd egy börtönviselt fazon, és úgy döntöttünk, hiába "rendes" már évek óta, nem költözünk oda. Úgyhogy a keresés folytatódik...

Az utóbbi pár nap, két(?) hét inkább, egész kacifántosan telt. Én rohangásztam a különböző önkéntes munkáimra, Bálint dolgozott, mindketten rendszeresen találkoztunk Ellennel (ingatlanügynökünk) először intézni a Charlotte Avenue-i ház papírjait aztán a szerződésbontást. Utána következett a további keresés, háznézés. Tegnap és ma is Open House-okat látogattunk, már épp el is határoztuk magunkat egy mellett, de Ellen rábeszélt minket, hogy aludjunk rá előbb egyet. Még nem aludtunk, de már sikerült elbizonytalanítani magunkat. :) Megnéztünk még egy házat hatalmas telken lent Délen, San Jose Almaden Valley területén. Tetszett is meg nem is, végül arra jutottunk, hogy talán túl messze van. Viszont láttunk egy házat fent Sunnyvale-ben, igen csak közel Mountain View-hoz és a Guglihoz. Drága és kicsi a telke, viszont közel van mindenhez, nem csak a Guglihoz, szépen fel van újítva, egész világos a ház. Úgyhogy most vacilálunk.

Kíváncsi Expike

Közben az itthoni állapotok teljesen katasztrofálisak. Mikor úgy tudtuk, hogy költözünk a Charlotte-ba, nekiálltunk dobozolni itthon. A pillanatnyilag nem szükséges cuccokat bedobozoltuk, és a tervek szerint már egy hete elvittük őket a tárolónkba. De ez nem történt meg, a dobozok itt állnak a nappaliban-étkezőben-konyhában, a hálószobában egy nagy adag babaholmi, két bőrönd, az öntözőberendezés (még a cruise óta itthon maradt) és ki tudja még mi minden.. A mosogatógépet még bepakolom-kiürítem néha, de főzni nem igazán sikerült mostanában, itthon általában csak hideget eszünk, meleg kaját vagy a Gugliban szerzünk, vagy egy-egy kedvenc gyorsétteremben - volt a napokban hamburger (In N Out), burrito (Chipotle) és sajtos-brokkolis leves (Panera Bread). Én persze igyekszem minél több egészséges holmit is magamba pakolni, ma pl. sikerült spenótot vacsoráznom, szendvicset csak teljesörlésű kenyérből készítek, a napi joghurtomról, paradicsomomról és vmi dióféléről is mindig gondoskodom.

További hírekek

Bizony, további híreink is vannak. :) Gyarapodunk, és nem csak bútorokkal. Júliusban 3 tagú lesz a kis családunk. A hivatalos dátum az orvosok (igazándiból bábák) szerint 2011, július 5. Hogy kisfiú vagy kislány növekszik-e odabent, még nem tudjuk, meglepetésnek szánjuk magunknak.

A baba jövetelének köszönhetjük részben a Karib-tengeri utazást (rájöttünk, hogy vagy most, vagy soha), illetve a ház vásárlást is, mert a "fészekrakó ösztöneim" segíthettek a keresés folytatásában - már többször fel akartuk adni az egészet.

Most lelkesen készülődünk a kis jövevény fogadására, szép sorban szerezzük be a feltétlenül szükséges, és az ellenállhatatlanul aranyos darabokat. :) Meg kell jegyeznem, egész jól állunk: van már bölcső, rácsos kiságy, autósülés és keret amibe bele lehet tenni, hogy babakocsiként funkcionáljon, vannak babaruhák, apró babasapkák és még apróbb kis zoknik, pelusok böfikendőnek, babatakarók (van ami még csak 3/4-ig van kész, de halad), könyvek babaápolásról- és nevelésről. Ami még hiányzik, az nagyrészt a kevésbé izgalmas, hasznos dolgok, mint pl. pelenkák (eldobható és textil is, mert én bizony "zöld" vagyok, és eldobhatót csak eleinte szeretnék használni), a babamosdató dolgok és rendes babakád, pelenkázóasztal, a hordozókendő (azt majd Anyumtól kapok) és a kenguru-hordozó, meg néhány játék és egy rácsos ajtó a fürdőre, hogy ne kelljen a macskaalomból szedni elő a csöppséget. Na jó, a játékok és a babahordozók valójában szerintem izgalmasak, de gondoltam hagyok valami aranyosat is a Baby Registry-n a barátoknak, ha meg akarnak lepni valamivel. :)

Most vagyok a 6. hónap végén, jövő hét kedden kezdem a 3. trimesztert. Eddig (lekopogom), nagyon kényelmesen megy a várandósság. Az első három hónap nem volt a kedvencem, de mint később megtudtam, én még azt is egész könnyen megúsztam. Ezt a második harmadot roppantul élveztem, jártam rendszeresen sétálni meg jógára, tornáztam itthon DVD-re, Bálinttal voltunk nyaralni (majd jön a beszámoló arról is) ahol még egy kicsit túráztunk is. A harmadik harmad majd valószínűleg nehezebb lesz, ahogy nő a baba és az én pocakom is, állítólag megint fáradékonyabb leszek és hasonlók. Meglátjuk. Az is része a dolognak, jöjjön aminek jönnie kell.

Beléptem egy kismama klubba is, ami most nemrég alakult. Múlt hét vasárnap volt az első nagy találkozónk, oda jöttek a kismamák és a kispapák is. Nagyon jó kis társaság volt, jól éreztük magunkat. Kismama-kispapa találkozó havonta egyszer lesz, de mi kismamák kb. heti rendszerességgel kitalálunk valami programot magunknak. Tegnap például 6-an sétálni voltunk egy nagyon szép parkban. Hamarosan az egyik lány már babakocsival fog csatlakozni hozzánk. :)

Házvadászat

Már hosszú ideje, kb. tavaly július óta lelkesen házra vadászunk. Nem egyszerű feladat és ráadásul mi is jó válogatósak vagyunk. Fontos szempont volt számunkra, hogy jó környéken legyen a ház, jó iskolához tartozzon, a kert méretes legyen és a ház Nyugatra nézzen. Ebből a jó környék és a jó iskola még egészen megoldható, viszont a méretes telek ritka, és valahogy nyugati frontú házat is nehezen leltünk.

A ház

De most úgy fest, megtaláltuk a nekünk valót, és még az ajánlatunkat is elfogadták. Már aláírtunk egy jó adag papírt, de még másik adag papírmunka vár ránk április végéig, amikor megkapjuk a kulcsokat, és beköltözhetünk.

További képek a Picasa albumomban.

A ház 1053sqft, ami kb. 100nm. Van benne 3 kisebb hálószoba, nappali-étkező, konyha étkezősarokkal, kis fürdőszoba és tartozik hozzá egy kétautós garázs. Parkettás a ház (végre nem kell padlószőnyeggel élni), van sok ablak, úgyhogy igen világos, a konyha ugyan aránylag kicsi (megszoktam azt a nagyot, ami itt az apartmanban van), de OK, gáztűzhely és hűtő jár hozzá, valamint a garázsban van mosó- és szárítógép. Amerikai módra nincsen előszoba, a ház bejárata a nappali oldalába nyílik, illetve a garázsból a konyha étkező részébe lehet bejutni. Bálint talán a garázsnak örül a legjobban, végre lesz hol barkácsolnia. A házhoz tartozik egy méretes kert is, amiben már van néhány fa, virág és bokor. Az én két kedvencem a citromfa és a levendula bokor. Terveink szerint lesz a kertben még néhány zöldség- és gyümölcságyás. A paradicsom és a tv-paprika már biztos, valamint a láda a fűszernövénykékkel is jön velünk, a többieken még gondolkozom. Az előkert egyelőre aránylag csupasz, azt majd főleg virágokkal tervezzük vidámabbá tenni.

Vasárnap megyünk újra megnézni a házat, viszünk magunkkal mérőszalagot is, hogy pontosan le tudjuk rajzolni és aztán berendezni még itthon. :) Talán egyszerűsít a költézésen, majd meglátjuk. Elég ijesztő a tudat, hogy már ide is jó sok holmival jöttünk Írországból, és azóta csak gyarapodtunk - főleg bútorokkal. Meg én néhány polcrekesznyi anyaggal, amiből mind varrni szeretnék valamit, csak vagy elfelejtem az eredeti tervet, vagy valami mást csinálok. :) No de majd bérelünk költözőautót, megkérünk néhány barátot, hogy segítsen és csapunk egy nagy költözőpartit.

Nem is olyan rossz ez :)

Már több hónapja, kb. három, hogy pontos legyek, ismét az amerikai háziasszonyok életét élem. Viszont kezdek rájönni, ez nem is olyan rossz, unalmasnak pedig végképp nem mondanám. :)

Egyrészt felkerestem a régi helyeket, ahol önkéntesen dolgoztam korábban - boldogan visszafogadtak. Úgyhogy most megint járok - egyelőre csak segíteni, megfigyelni - a GRPG-be, tanítani majd talán pár hét múlva fogok én is. A PACE-be is megint elmentem, továbbra is mindenféle éppen aktuális dologban segítek, legutóbb megint egy jó adag borítékot töltöttem hírlevéllel.

Aztán körülnéztem a meetup.com oldalon és találtam néhány "klub"-ot, ahova csatlakoztam is. Havonta egyszer járok egy kézimunka körbe például, ahol mindenki köt, horgol, keresztszemezik vagy bármi egyebet művel ami elfér az ölében. Igen kellemes összejövetelek.

Ezek voltak a házon kívüli programjaim. Házon belül pedig egyrészt igyekszem rendes háziasszony lenni - ez a főzés tekintetében általában sikerül, takarítás terén már kevésbé - másrészt varrogatok lelkesen. Bálintnak készült legutóbb két ing, egy hétköznapi zöld kockás, illetve egy lazább, "nyaralós" ing. Magamnak meg sapit varrtam, hogy az erős napsütésben ne kapjak napszúrást.

Összejárok barátnőimmel is, legutóbb megint Jennel futottam össze az egyik bevásárlóközpontban. Megkértem, hogy jöjjön el vásárolni velem - fel kellett kapnom vmi csinos holmit (majd mindjárt elmondom miért). Azzal hamar végeztünk, utána kicsit sétálgattunk még, majd betértünk az egyik étterembe. Épp a Cheesecake Factory jött szembe velünk, úgyhogy ott ültünk le egy-egy italra. Jenn vmi finom almaleves holmit ivott, én forró csokinak nevezett kakaót tejszínhabbal. Viszont abban a pillanatban, ahogy tettem le a zsákomat és a retikülömet, hogy elfoglaljam a helyem az asztalnál, villant be a gondolat, hogy igen, ez az amerikai élet: kis vásárolgatás, kis étteremben csevegés, semmi komoly. Persze könnyű nekem.. Jenn dolgozik, ő a munkahelye és az esti korrepetálása között találkozott velem.

No, és hogy miért kellett felkapnom valami csinosat, és miért is varrtam épp "nyaralós" inget Bálintnak? Nyaralni megyünk! Tavaly a PACE gáláján nyertem egy két személyes hajós luxusutat. A négy lehetőség (Karib-tenger, New England, Mexikó, Alaszka) közül a Karib-tengert választottuk. Ma este repülünk Floridába, holnap délután indul a hajónk. A repjegyet persze mi álljuk meg az összes többi járulékos költséget, de azért jól hangzik az ügy. Bízom benne, hogy nem fog túl sokat billegni a hajó, annak nem vagyok kedvelője. Négy szigeten fogunk megállni, két teljes napot töltünk a vizen. A Holland America társaság Nieuw Amsterdam hajójával megyünk. Ez egészen új, 2010-ben állították üzembe, és bár szerintem hatalmas, vannak nagyobb hajók is állítólag. Kíváncsi vagyok, milyen lesz egy ilyen 'cruise', mi magunktól valószínűleg sosem mentünk volna. De most már roppantul be vagyok sózva az ügytől. Majd igyekszem úti beszámolót is írni.