Thursday, January 31, 2008

Még mindig keresünk

Reggel megnéztük együtt az apartmant, amit tegnap találtam. Páromnak is tetszett, de azért még mindig nem vagyunk benne egeszen biztosak, hogy ez a jó döntés...

Utána az ügynökkel mentünk még egy túrára, megnéztünk ezt-azt. Találtunk egy helyet, ahol a konyha olyan volt, amilyennek elképzeltük, és különben is tetszett aránylag a hely, de a környezet nem tűnt megfelelőnek ahhoz, hogy én ott jól elfoglaljam magam addig, amíg nincs semmi elfoglaltságom. Ja igen, és a két háloszobához két és fél fürdőszoba járt, ami nekünk egy csöppet soknak tűnik ám.

A papírt, hogy kaphassak munkavállalasi engedélyt (EAD - Employment Authorization Document) majd csak a végleges címünkről akarom benyújtani. Nehogy a címváltoztatás miatt akadjon el valahol a folyamat. Viszont addig nem igazán tudok mit csinálni. Maximum járom a várost és nézelődök lakás után, ha az megvan, akkor berendezés után, meg ilyesmik. Ami persze jó, de egy idő után rossz, hogy napközben nincs kihez szólnom, csak amennyit a lakásokban és a boltokban "beszélgetünk".

Wednesday, January 30, 2008

Mégsem

Megnéztük. Sajnos a konkrét apartmant nem sikerült, mert éppen festik, és ilyenkor nem szabad megmutatni. Láttunk egy másikat, ami hasonló, csak a két szobához két fürdő is jár, ami nekünk nem hiányzik és feleslegesnek is tartjuk. Meg nem is néz olyan jó irányba. Úgyhogy most nem tettünk semmit, majd ha megnézhetjük a kiszemelt példányt.

Ma kivételesen ebédeltem. Ugyan csak a mélyhűtőből elővett és a mikróban megmelegített dolgot, de finomat: csirkemellkockák, zöldség és tészta egy kis fincsi szósszal. Jól is nézett ki, finom is volt.

Ebéd után elindultam megnézni néhány közeli lakást. Az elsőt nem sikerült, nem találtam meg a lehajtást hozzá. A következő viszont nagyon megtetszett. Végre találtam egyet, ahol a konyha, nappali, étkező résznek három irányba van ablakak, és ettől barátságos és világos az egész. A többi dolog is tetszett benne leszámítva, hogy itt is két fürdő járt a két hálóhoz. A közelben, de nem pont az apartman alatt van a LightRail, ami lemegy párom munkahelyéhez és Downtown San Jose-ba is, ahol állítólag nagy élet van. Ezenkívül vannak még olyan előnyök, hogy egy csomó kurzust indítanak (főzés, varrás stb.) valamint tornaórák is vannak: Pilates, Yoga stb. Picit ugyan messzebb van, mint amit szerettünk volna, majd meglátjuk, mennyit számít a távolság. Holnap még megnézünk ezt-azt az ügynökkel is. Aztán lassan dönteni kell, mert már csak 2 hétig lakhatunk itt.

Tuesday, January 29, 2008

Horgolás

Na, ma is autóval jártam a várost. Máshogy nem igazán lehet. Vettem csinos fonalat, elkezdtem sálat horgolni magamnak. Talán mályvaszínűnek mondanám. A fonal enyhén "szőrös" és csillogós. Egyszerű keskeny recehorgolás csíkot kezdtem, eddig jópofának tűnik. Majd meglátjuk milyen lesz. Ha már kinéz valahogy, akkor felteszek róla képet is.

Délután talátam egy apartmant, ami igencsak tetszik, jó árban is van, és elég közel párom munkahelyéhez. A gond azzal van, hogy ez egy önálló komplex, egy nem igazán lakóövezetben és ráadásul pont mögötte megy a Caltrain, egy itteni HÉV szerű dolog. De azért ennek ellenére vannak komoly előnyei, majd meglátjuk. Holnap reggel együtt megnézzük, aztán eldöntjük, hogy továbblépünk-e vele.

Monday, January 28, 2008

Csavargás és vásárlás

Ma reggel megint egyedül maradtam itthon. Újabb neten való keresgélés után újabb túrára indultam. Természetesen most is többször eltévedtem, ide-oda keringtem, de azért csak eljutottam egy-két helyre. Nem igazán találtam viszont egyelőre olyat, ami igazán tetszene.

Este még betértem a Safeway-be venni hamit. Roppant bosszantó, de a Safeway akkora, és olyan nagy a választék, hogy képtelen vagyok átlátni, ezért szinte nem veszek semmit. Ami gond, mert aztán meg nem tudok miből főzni. :)

Sunday, January 27, 2008

Háznézőben

Ma ismét háznézőbe indultunk. Találtunk egyet, ami igencsak tetszik. A gond az, hogy nincs garázsa, mert abból is szobát csináltak. És a kertben sem lehet parkolni, mert azon meg csak gyalogos kapu van. De különben szép, rendes, felújított meg minden. Igen erősen gondolkodunk rajta.

Itt úgy megy a lakásbérlés, hogy amikor megvan az ingatlan, amit szívesen kibérelnél, akkor ki kell tölteni egy ún. Application Form-ot (Jelentkezési űrlap). Ezen mindenfélét megkérdeznek: név, születés, jogosítványszám, jelenlegi munkahely, felettes, korábbi főbérlő neve, telefonszáma. Ezek még rendben vannak.

A rossz az, hogy sokszor kérnek bankszámlaszámot, információt arról, hogy mennyi kölcsönt vettél fel és menni a törlesztőrészlet stb. Mindent tudni akarnak, hogy biztosak legyenek benne, képes vagy fizetni a bérleti díjat. Ennek ellenére kérnek biztosítékot, a háziállatokért külön. Ráadásul a felmondási feltételek is elég csúnyán a bérlőt sújtják: ki kell fizetni 1-2 havi bérleti díjat vagy azt az időszakott, amíg a tulajdonos új bérlőt talál.

Ja igen, és ennek a Jelentkezési űrlapnak díja is van, 20-30 dollár. Ugyanis van egy díja annak, hogy ők megnézzék a credit history-t (hiteltörténet), ezenkívül felszámolnak díjat azért, hogy leellenőrizzék a munkahelyed, a volt főbérlőd, a személyes referenciád.

Saturday, January 26, 2008

Autócsere

Reggel elindultunk autót cserélni. Beszéltünk a kölcsönzővel, egy közeli telephelyükre irányítottak. Ott azonban nem cserélték le, elirányítottak a reptérre. Ott visszaadtuk az autót, kaptunk másikat. Mivel épp rendesek voltak, egy nagyobbat: a Chevrolet Cobalt-ot lecseréltk Chevrolet Malibu-ra. Nem mondom, hogy feltétlenül örülök neki, nekem jó méret volt a Cobalt. No mindegy.

Aztán elindultunk házat/lakást nézni. Volt amibe be se mentünk, nem tetszett a környéke. Aztán találtunk egyet, ami jól nézett ki, egészen tetszett is, de aztán rájöttünk, hogy túl sötét lenne valószínűleg...

Azonkívül roppant határozatlanok vagyunk, hogy valójában mit is szeretnénk, mekkorát és mik a fő-fő szempontok. Nehéz ügy ez...

Friday, January 25, 2008

Egyedül a városban

Ma reggel párom szokás szerint dolgozni ment, én itthon maradtam. Egy darabig a neten nézelődtem lakások után. Összehoztam egy szép hosszú listát, megnéztem melyik van elég közel. Találtam szerencsére olyat is, amelyikről gondoltam, hogy el merek oda menni egyedül, autóval. Az útvonalat szépen lejegyzeteltem magamnak, hogy oda is találjak.

Először csak szembe, a Safeway-be mentem át, venni egy üveg ásványvizet és talán egy térképet is, hogy magammal tudjam vinni. Valahogy ma minden rosszul sült el: beleakadtam egy lufimadzagba és alig tudtam megválni tőle, leejtettem valamit a kezemből, beleléptem néhány láthatatlan pocsolyába és amikor beültem az autóba, még a kabátom is becsíptem az ajtóba. De gondoltam sebaj, azért én mégiscsak elindulok, majd vigyázok magamra.

Útközben többször eltévedtem, nem találtam meg a megfelelő házat stb. Közben az eső is esett rendesen, elég vacak idő volt. Ráadásul én még nem is igen vezettem esőben, úgyhogy nem nagyon voltam oda a dologért.

Amikor végre sikerült az egyik lakás előtt leparkolni, észrevettem, hogy a bal hátsó kerekem lapos. Nem nagyon, de eléggé ahhoz, hogy ne tudjak vele továbbmenni. Úgyhogy fogtam magam, megkerestem a Leasing Office-t (nem volt egyszerű, mert gyalogosként próbáltam, nem autósként). Odabent elmondtam, hogy mit szeretnék. Ekkor felajánlották, hogy nyugodtan használjam a mosdót, mert csöpög az arcomról a víz... Mondom, ez nem az én napom. :)

Amikor ezen túl voltam, beszélgettünk egy picit, azt mondták, tudnak mutatni egy helyes kis apartmant, amilyenre pályázom. Megnéztem kettőt is, mindkettő tetszett, de az egyik sokkal jobb volt. Az alaprajza elég négyzetes volt, de sarkon volt a bejárat, és sarkosan voltak elrendezve a szobák is. Elmondani nehéz, de jól nézett ki.

Aztán visszamentem az autóhoz, felhívtam páromat, elmondtam neki, hogy defektet kaptam. Értem jött, felhívtuk a kölcsönzőt. Mondták, hogy küldenek segítséget. A segítség meg is érkezett jó hamar. Egy pasi egy hatalmas trailer-rel. De csak feltette a pótkereket. :) Persze ezt mi is meg tudtuk volna tenni, azt hittük lecserélik az autót. De az esőben jobb volt, hogy ezt ő csinálta, neki volt kapucnis esőkabátja is. Aztán ketten két autóval hazamentünk. Majd holnap megpróbáljuk lecseréltetni az autót vagy a kereket.

Thursday, January 24, 2008

Egy nap a szekrényben

Reggel még minden jól indult. Csörgött az óra, szép lassan felkeltünk, rendbeszedtük magunkat és meggreggeliztünk. Reggeli után még egy picit vacakoltunk itthon, aztán jött a telefon az ügynöktől, hogy mindjárt itt van és felkap minket. Ugyanis ma volt az első lakás/ház néző túra.

Na, ekkor kezdődtek a gondok. Amikor a Gazdi kinyitotta az egyik szekrényt, én lelkesen és kíváncsian bementem körbenézni. Arra nem számítottam, hogy a szekrényt rám csukják. Pedig ez történt. Egy darabig egész jól elvoltam, de azért nem volt valami nagy helyem. Ez az ún. "linen closet", kicsi és polcos, ebben általában a törölközőket és egyéb textíliákat tartják. Gazdiék viszont a cipőiket, mert nincs itt olyan sok textíliájuk.

Egy idő után belenyugodtam, hogy ma bizony itt töltöm a napot. Nagyon reménykedtem, hogy Gazdiék hamar hazajönnek, kijöhetek és játszatok a tesóval. Nem is beszélve az alomhasználatról...

Gazdiék hazajöttek szépen, tesó köszönt nekik, én persze nem tudtam az ajtóhoz rohanni. Jó alaposan meg is voltak lepve, hogy vajon merre lehetek. Járkáltak fel-alá a lakásban, szólongattak, de nem voltam sehol. Végül csak kinyitották a szekrényt, és kijöhettem. Sajnáltak nagyon, kaptam fincsi hamit is. :)

S. mancs,
Explorer

Wednesday, January 23, 2008

Michaels

A Michaels egy hatalmas hobbibolt hálózat. Ma ott töltöttem a napomat. Reggel kb. 10-kor indultam itthonról, és 5 körül értem haza. Na jó, azt nem tudom, hogy mennyire hatalmas a hálózat, de a bolt ahol ma voltam, az nagy. Nagyon.

Mindenük van, amit el tudok képzelni, és egy csomó minden, amit el sem tudtam képzelni. Komoly készletük van szezonális cuccokból (karácsonyi dekoráció leárazva, de már itt van a húsvéti is) és lakberendezési tárgyakból.

De persze van bőven mindenféle kellék horgoláshoz, keresztszemezéshez, scrapbookinghoz, decoupage-hoz, festéshez, rajzoláshoz, üvegfestéshez, gyöngyfűzéshez és csak úgy mindenféle hobbitermék.

Először végigjártam a boltot, és kb. a negyedét meg is tudtam nézni. Túl sok minden volt ott ahhoz, hogy fel tudjam fogni. Könyvek is vannak bőven. Az egyik kedvencem "Organize Your Craft Area" (Tartsd rendben a hobbiszobád). Ez nem csak egy fejezet egy magazban, nem. Ez egy egész könyv! Kicsit őrültek, ugye? :)

Tuesday, January 22, 2008

Gyalog az USA-ban

Reggel autó nélkül maradtam. Ugyanis rájöttünk, hogy a Cadillac-en elöl nincs rendszám, így párom nem mert azzal menni dolgozni. Én meg autó nélkül nem igazán tudok kimozdulni. Bevallom, egész jól elvoltam itthon is. Találtam Food Channel-t a tv-n, úgyhogy megnéztm egy csomó receptet. Közben találtam több tele-shopping műsort is, árultak fürdőköpenyt, porszívót, elektromos portörlőt, mindent. De van egy külön ékszer csatorna is.

Aztán délután elmentem postára. Fel kellett adni Írországba egy levelet. A Google Maps szerint volt egy posta nem messze tőlünk, gondoltam az jó program lesz. Amikor elindultam, még picit csepergett, kapucnit is húztam. Aztán később kisütött a nap és egész meleg lett. Elértem a kereszteződéshez, ahol jobbra kellett volna fordulnom, de mivel rosszul emlékeztem, én bizony balra kanyarodtam. A címet tudtam, de a házszámok itt néha egész érdekesen növekednek, néha újrakezdődnek, úgyhogy jó darabig nem jöttem rá, hogy rossz helyen vagyok. Amikor gyanús lett, hogy nem jó oldal, akkor átmentem az úttest és egy vonatsín túloldalára. Ott elindultam visszafele. De onnan meg nem tudtam visszajönni az úttest innenső oldalára. Végül hatalmas kerülővel egy hídon átkelve és egy domboldalon leereszkedve megoldottam. Akkor már egész közel voltam a célhoz, csak vissza kellett sétálnom a postáig. Ott persze hatalmas sor fogadott, és mindenféle furcsa kiírások, amikkel nem pontosan tudtam mit kezdeni. Végül leemeltem a polcról egy csomag borítékot, egyet kivettem, beletettem a levelet és átadtam a postáslánynak. Kedves volt, segítőkész. Amikor végeztem, kb. 20 perc alatt hazasétáltam. Idefele kb. 55-60 percig tartott az út...

Nem túl jó gyalogosként az USA-ban. Persze arról nem az USA tehet, hogy én rossz irányba kanyarodtam, de sehol nem volt egy nyavajás zebra, hogy vissza tudjak jönni az úttesten, ha már egyszer a másik oldalára keveredtem, esetleg oda születtem....

Monday, January 21, 2008

Máris kezdek lemaradni

Még épp csak elkezdtem ezt a blogot, de máris kezdek lemaradni a beszámolókkal. Nem mintha olyan sok tennivalóm lenne, de azért van bőven. Ha más nem, akkkor gondolkodni való.

De ma volt egyéb is. Miután elintéztünk egy-két hivatalos dolgot, írtunk levelet az ingatlanügynöknek, elmentünk átvenni az autót. Simán ment a dolog, lehúzták a kártyát és kész is voltunk.

Hazajövetel után beültünk a bérelt autóba, és kimentünk a reptérre. Leadtuk a Hyundai-t és megpróbáltuk lecserélni egy Honda Civic-re, de sajnos nem sikerült, nem volt egyik bérlőnek sem. Végül egy Chevrolet Cobalt-ot hoztunk el.

Hazafele kikölcsönöztünk egy DVD-t a közeli kölcsönzőből. Egy hétre adták, ami igen kellemes, nem kell sietnünk vele. A kölcsönzőben azonban nem csak DVD-k voltak. Hanem mindenféle egyéb kellék a kellemes házi mozizáshoz: pattogatott kukorica hozzá való papírvödörrel, nassolnivalók, kóla stb. Gondolnak mindenre.

Ja igen, mellesleg megjegyzem: esik. Már kb. két napja. Néha egész rendesen, néha eláll, de egész nap esős az idő. Lehet, hogy mi hoztuk Írországból, nem tudom. De már meggyanúsítottak vele. :)

Sunday, January 20, 2008

Cadillac

Reggel újra útra keltünk. Most egy Ford kereskedést néztünk ki magunknak. Párom ugyanis az éjjel egy részét azzal töltötte, hogy az interneten autót keresett magának. A Ford Crown Victoria modellje tetszett meg neki. Szerencsére nem messze volt egy Ford kereskedés, és volt is nekik. Élőben az autó azonban nem tetszett annyira. Nagyon nagy és széles volt, szép járgány, de nem tökéletes. Elöl is elfér benne három ember, ha a kartámaszt felhajtják.

A Ford mellett azonban volt egy Cadillac kereskedés is. Na, ott már megtaláltuk, amit kerestünk. Először egy nagyobb modellt nézegettünk, de nem szerettünk még bele. Aztán mutattak egy kisebbet. Amiben egy csomó extra mellett beépített navigáció is van. Nézegettük, kipróbáltuk, beszélgettünk róla az eladóval. Valószínűleg ő lesz a szerencsés nyertes.

Aztán hazajöttünk, párom felhívta egy barátját aki ért a Cadillac-hez, és kikérte a véleményét. Megkapta, megvehetjük az autót. Még egy kis tanácskozás a szülőkkel és visszamentünk. A fizetést bankkártyával gondoltuk megoldani, egy kis részét pedig részletre vennénk, hogy legyen hiteltörténetünk.

Amikor visszamentünk, megkezdődött az áralku. Valamennyit engedtek nekünk az árból, végül megegyeztünk. Elkezdtük aláírni az összes papírt, nem volt kevés, jó darabig eltartott a folyamat. Fizetni viszont nem tudtunk, a bankkártyánk nem működött. Valószínűleg valami limit van rajta, de a bankunkat nem tudjuk elérni, mert éppen le van állva a rendszerük. Abban maradtunk, hogy majd holnap fizetünk.

Mielőtt felteszem a képeket AZ AUTÓ-ról, itt egy kép rólam és a bérelt Hyundai Sonata-ról. Csupán csak azért, hogy lássátok, mekkora jószágot vezettem.
De ha meglesz a Cadillac, akkor ezt becseréljük egy kisebbre, amiben nem veszek el és ellátok a végéig. Már nagyon várom, mert ezzel a hajóval nem vagyok igazán jóban, nem rám van méretezve. :)

Saturday, January 19, 2008

Újabb autókereskedések

Reggel a tomtom honlapjával küzdöttünk. Még Dublinban vettünk tőlük egy Írország térképet és software-t, most akartunk venni hozzá egy USA térképet. Nem sikerült, az oldaluk le volt állva. De már jó ideje, párom már Dublinban is próbálkozott ezzel, de sikertelenül. Végül feladtuk és az autókölcsönzős térképpel indultunk útnak.

De még előbb kipróbáltam a szárítógépet. Mostam néhány törölközőt, és gondoltam azokat talán nem féltem a szárítógéptől sem. Betettem a törölközőket a dobjába, de az még így is teljesen üresnek tűnt. Azért kíváncsiságból elindítottuk egy enyhe programon. Nem tudom mennyi idő alatt végzett, nem figyeltük. De tény, hogy amikor kb. 2 óra múlva végre kinyitottam, teljesen száraz törölközők vártak rám.

Aztán elindultunk. Először egy Volvo kereskedéshez tértünk be, kicsit körbenéztünk, beszélgettünk az eladóval. Egy Volvo S80-ast párom ki is próbált, tetszett is neki, meg nem is. Mentünk tovább, bementünk a Honda kereskedésbe, ahol már jártunk a napokban. Találtunk egy csinos fekete Civic-et, de nem vittem el kipróbálni, sötét volt nekem túlságosan.

Aztán hazafele még beugrottunk egy Dodge és Chrysler kereskedőhöz. Na, itt is érdekeseket tapasztaltunk. Miután több autót megmutattak nekünk úgy nagyjából, egy Chrysler-t kipróbáltunk. Nekem nem igazán tetszett, páromnak jobban. Amikor picit érdeklődőnek tűntünk, rögtön előkerült egy papír, amin az adatainkat kérték, hogy a hitelpapírokat tudják intézni. Picit ledöbbentünk, de azért megúsztuk autó nélkül a dolgot. :)

Friday, January 18, 2008

Ismerkedem a háztartási gépekkel

Reggel kipróbáltam a mosógépet. Hatalmas darab, és egészen máshogy működik, mint amit megszoktam. Volt itt egy adag mosópor, tehát arról még nem kellett gondoskodnom. A leírás alapján beszórtam a port a dobba, betettem a ruhákat, lecsuktam a tetejét és elindítottam. Bíztam benne, hogy jó programot választottam, itt egész mások a programleírások. A vízhőmérsékletet például nem fokokban, hanem szavakban mérik: forró, meleg, hideg. Én egy melegvizes mosást választottam. Amikor elindult a gép, felnyitottuk a tetejét kíváncsiságból. Látszott, hogy fent erősen zúdítja be a vizet, ami eleinte hidegebb volt, de aztán szépen melegedett, ahogy a bojlerből ideért a víz. Amikor megtelt, elkezdett mostni. Ezt úgy csinálta, hogy a dob belsejében levő nagy propelleres rudat egyik-másik irányba tekergette, amitől a ruhákat jó alaposan megforgatta a vízben. Nem tartott ez hosszú ideig, kb. negyed óra alatt meg is volt. Akkor öblített és centrizett néhányszor aztán készen is voltunk. Van szárítógép is, de a ruháim nagy része nem tehető bele. Szárító itt nincs, úgyhogy fogason száradtak a holmik. Talán majd ha törölközőt mosok, kipróbálom a szárítógépet is. Annak a dobja óriási, szerintem elférek benne.

Reggeli után újabb környékjáró túrára indultunk, most délre mentünk, San Jose-ig. San Jose-nak egész méretes belvárosa van, több utcából áll. Hazafele bementünk egy Honda kereskedésbe, ahol az ügynökünk vette a sajátját. Itt már sokkal értelmesebben foglalkoztak velünk, párom kipróbált egy Honda Civic Hybrid-et. Tetszett neki, nekem még nagynak tűnik. Pedig attól tartok, nem fogja hagyni, hogy kisebb autót vegyünk nekem.

Ebédért átugrottuk szembe a Safeway-be, vettünk kész hamit és egy pizzát. A pizza hatalmas volt, de nem olyan finom, mint amilyennek kinézett. Az én kis kész hamim viszont jó ízű volt, és nem volt tele hülyeségekkel, felismerhető hús- és zöldségdarabokból állt.

Thursday, January 17, 2008

Környékjárás és Autókereskedés

Ismét hajnalban ébredtünk, fél háromkor. Én bepótoltam az ír blog maradékát majd visszaaludtam. Aztán amikor újra felébredtünk akkor reggeliztünk és indultunk is az ügynökkel a környékjáró túrára. Észak fele vitt minket, egészen Burlingame-ig, aztán onnét jöttünk visszafele Santa Clara-ig, ahol most lakunk. Megmutatott néhány lakóövezetet és "belvárost". A belváros itt egy talán két utca tele boltokkal és éttermekkel, semmi extra. Mind nagyon hasonló, van ahol több a bolt, máshol több az étterem. Sok az autópálya, oldalanként a négy sáv nem ritka. Mivel 10 körül indultunk és főleg délelőtt csavarogtunk, dugót nem tapasztaltunk, de az csúnya lehet.

Este elmentünk autót nézni. Semmi elképzelésünk nincs, csak azt tudjuk, hogy kell egy vagy inkább két négykerekű hamarosan. Ahogy elindultunk elsőként egy használtautó kereskedésbe botlottunk. Körbesétáltunk, de csak arra jutottunk, hogy innét biztosan nem tudunk választani. Mentünk tovább. Jött egy Volkswagen kereskedés ahol csupa nagyobb model (Jetta, Passat, Tuareg) és a Beetle volt illetve a Rabbit, amiről még sose nem is hallottam. Nem jutottunk semmire, mentünk tovább.

Betértünk egy Hyundai kereskedésbe, mert épp az következett. Rögtön le is támadott minket egy eladó, és mindenáron autót akart ránksózni. Picit, nagyot, bármilyet. Egy kisméretűt el is vittünk egy kis tesztvezetésre, de nem volt igazán élmény. A fazon nem nagyon volt hajlandó az autóról beszélni, folyton magától alkudott az árból és hasonlók. Végül persze üres kézzel távoztunk, bár ha akarjuk, két autóval is lehetett volna.

Wednesday, January 16, 2008

Indulnak a dolgok

Reggel, mármint hajnalban felébredtünk. Picit beszélgettünk és visszaaludtunk. Reggel újra felébredtünk, fel is keltünk. Autóval átugrottunk az út (kétszer két sávos kisebb darab) túloldalára, bevásárolni. Nem mintha messze lett volna, és még zebra is van, de autózni akartunk. Egy Safeway, azaz egy átlagos élelmiszeráruház van itt szemben velünk, ott vettünk reggelit. Hihetetlen nagy a kínálat, végig sem tudtam nézni rendesen, épp csak felkaptam ami kellett: tej, kenyér, vaj, felvágott, sajt, zöldség, gyümölcslé (találtunk nem koncentrátumból készültet).

Reggeli után nem sokkal találkoztunk is az ügynökkel, aki majd visz minket környékjáró túrákra. Helyes lány, most a DMV irodába vitt el minket, hogy megcsinálhassuk a kresz vizsgát. Érdekesen zajlik ám ez a dolog. Az interneten kértünk időpontot, a kresz könyvet is onnan töltöttük le. Miután kitöltöttünk néhány papírt, kifizettük a díjat vettek rólunk ujjlenyomatot, lefotóztak és a kezünkbe nyomták a kresz vizsgapapírt. 36 kérdés egy lapon, kis szavazófülke szerű dologba kellett beállni és volt kb. 30 percünk kitölteni, amit viszont senki nem figyelt. Amikor végeztünk, rögtön ki is javították és kaptunk egy ideiglenes jogosítványt, ami most két hónapig érvényes.

Ezután már nem sokmindent csináltunk, elmentünk bankba befizetni a számlára két csekket meg egy kicsit csavarogtunk a környéken. Vacsorára gyorshamit ettünk, a konyha még teljesen üres. Egy gramm só sincs benne. Na jó, egy fél literes ásványvíz várt ránk a hűtőben, de főzni abból bármit aránylag nehezebb. :)

Tuesday, January 15, 2008

Megérkeztünk

Amikor már nagyon meguntuk az olvasgatást, szerencsére éppen meg is érkeztünk. Atlantába legalábbis. Ott igyekeztünk gyorsan leszállni a gépről, és átjutni az utolsó vámvizsgálaton vagy akármin. Amikor azzal megvoltunk, akkor megvártuk, hogy megkapjuk a lányokat, és még velük együtt is átestünk egy kisebb vizsgálaton, megnézték az útleveleiket.

Ezután kerestünk egy aránylag békésebb helyet és leültünk. A gépünk csak kb. 4 óra múlva indult, jó sok időnk volt Atlantában. A lányok is megnyugodtak szépen közben, picit ettek is. Kb. 3 óra várakozás után leadtuk őket és a bőröndjeinket, átmentünk a security-n és felszálltunk a gépre. Ez kisebb gép volt, "csak" egy belföldi járat. De azért persze jól elfértünk ebben is. :)

Amikor a majdnem öt órás út után leszálltunk a gépről, megvártuk a lányokat, felkaptuk a csomagjainkat és elindultunk megkeresni az autóbérlő irodát. Az autó már várt ránk, de az iroda a reptér egész másik felén volt, sokat sétáltunk, vonatoztunk majd megint sétáltunk. Ott hipp-hopp elintéztük a papírmunkát majd lementünk a parkolóba. Megtaláltuk az autót, de rájöttünk, hogy kulcsot nem kaptunk hozzá. Később arra is rájöttünk hogy ennek az az oka, hogy a kulcs az autóban várt minket. Hatalmas egy jószágot béreltünk, egy Hyundai Sonata-t. Én szerintem vezetni sem merem majd, pedig jó lenne gyakorolni.

Beraktuk a csomagtartóba a bőröndöket és sporttáskákat, kényelmesen elfértek az autóban. A lányokat hátraültettük és én is beültem melléjük. Első utunk párom munkahelyére vezetett, ott felkaptuk a macskaholmit amit rendeltem és mentünk tovább a szállásunkra. Könnyen megtaláltuk, bejutottunk. Egy apartmant, azaz lakást kaptunk, egy hálós és egybe konyha-étkező-nappalis. Padlószőnyeg van a konyhán és a fürdőszobán kívül mindenhol, ami még furcsa, majd meglátjuk milyen érzés lakni benne.

Kipakoltunk gyorsan majd aludni mentünk. Holnap majd valószínűleg hajnalban ébredünk. :)