Sunday, December 26, 2010

Karácsonyi szünet

Megünnepeltük a Karácsonyt. A lakás dekorálását már régebben elezdtem, eleinte csak néhány tobozt, szalaggal átkötött hosszú fahéjrudat és az adventi koszorút helyeztem el itt-ott, és a tavaly varrt adventi naptárat lógattam fel a falra. Aztán 23-án előkaptam a többi díszt is, jutott fenyős-gömbös-szalagos komozíció a falra, fénysor az erkélyrácsra, girland a folyosó boltíve fölé, apróságok ide-oda. Szenteste már csak a fát kellett felállítani és feldíszíteni, valamint a konyhapult fölé a csinos fenyőgirlandot fellógatni. Ezzel egész gyorsan megvoltunk, még ebédet főzni is jutott időnk.

A mákosguba idén amerikai "bread pudding" módra készült: baguette kenyeret felkockáztam és beszórtam egy kivajazott jénai tálba. A mákot kicsit megfőztem egy kevés tejben, hozzáöntöttem a többi tejet, belekevertem két tojást, cukrot és kevéske vanília aromát. Ezzel leöntöttem a kenyérkét és az egészet megsütöttem kb. bő fél óra alatt. Vacsorára lazacot sütöttünk, hozzá chard-ból (ez vmi spenótféle növény, nem tudom a magyar nevét) csináltam köretet.

Ajándékozás vacsora előtt volt, Jézuska mindenféle csinos ajándékokat hozott: óriási fazék finom húsleves főzéséhez, fűrész és egyéb apró barkácsholmi, szép pénztárca, új Gugli telefon. Expike is kapott egy zacskó finom nassit.

Vacsora után tovább örvendeztünk az ajándékainknak, majd elmentünk templomba a 9-es misére. Álmosak voltunk, nem akartunk fent maradni éjfélig. A mise szép volt, bár tény, hogy nem mindig sikerült rendesen figyelnem. Az atya egy igen kedves kóreai (vagy hasonló) pap volt, aki sajátos hanglejtéssel ejtette a szavakat és gyártotta a mondatokat.

Karácsony napja szépen nyugisan itthon telt. A húsleves kicsit későn készült el, de finom lett, bevált az új fazék. Aztán vacsorára elkészült a pulykasült és a püspökkenyér is - bár idén sem jött fel eléggé a kenyérkém, legalább a csokibevonatot sikerült jól elkészítenem.

Wednesday, November 17, 2010

Újra itthon leszek

Hét végén lejár a munkavállalói engedélyem, és a hosszabbításom sajnos nem tart sehol. Valahol elakadt a nagy amerikai gépezetben.. Majd december végén már "jogosan" piszkálhatom őket, hiszen addigra lejár az ő ügyintézési idejük is. De az maár késő. Ez van, talán nem is olyan nagy baj. A főnököm, bár egyébként egész normális ember, de valahllalói engedélyem, és a hosszabbítás nem tart sehol. Hát ez van. Majd keresek új hlogy dolgozni képtelen vagyok vele. Meg amúgy sincs sosem időm a mindenfélékre - most majd lesz. :) Hogy mik azok a mindenfélék? Leginkább mindenféle kézimunka és a háztartás rendesebb vezetése. A macskáról és a tornáról nem is beszélve.

Friday, November 5, 2010

Sajat irodat kapok

Na jo, ez nem ilyen egyszeru. :) Arrol van szo, hogy jelenleg a fonokommel kozosen osztozunk egy nagyobb irodan, es arra gondolt, hogy kettevagjuk. Szepen testveriesen, en kapok 30, o kap 70 %-ot. De nem baj, logikus is, meg a mennyezetben pont ott van egy gerenda, amihez lehet rogziteni az uj gipszkarton falat. Most a hetvegen lesz az atalakitas, hetfon mar a sajat kis irodamba megyek. Az enyem lesz az elso resz, a fonokome a masodik. Ma emiatt egesz rovid napom volt, ugyanis az informatikusunk kb. 4-kor jott, es szetszerelte a gepeinket. Elotte ugyan mar az irodat boncolgattuk, egy egesz nagy irattarto szekrenytol megszabadultunk, bar meg igy is marad 3 az en kis kuckomban.. No mindegy, ez van. Elvegre o a fonok.

Tuesday, November 2, 2010

Amerika választ

Választások vannak országszerte. Kormányzókat választanak, nálunk is lecserélik Schwarzeneggert, és népszavazást tartanak több ügyben is. Úgy fest a marihuana nem lesz legalizálva itt California-ban, bár még csak a szavazatok 1/4-ét számolták meg.

A választási műsort nézzük. Jól csinálják. Mi a helyi adót nézzük, de ők is kapcsolgatnak (kb. félóránként), hogy az egész országos műsort vetítik, vagy a helyit. Így mindenről értesülünk.

Tuesday, October 26, 2010

Na, itt vagyok

Nem, nem tuntem el egeszen. Csak egy kicsit. A munka. Meg a lustasag. Meg a ki tudja mi. De majd jovok. Jelenleg abban bizom, hogy mondjuk talan havonta sikerul egy kisebb osszefoglalot osszehoznom. Persze ranezve a legutobbi irasom datumara ez igen optimista gondolat.. De hatha sikerul, semmi sincs kizarva. :)

Probalok visszaemlekezni, mi minden is tortent velunk az elmult kb. ket honapban. Reszben nem sok, a munka elvitte a hetkoznapokat, a pihenes meg a hetvegeket. En szeptember kozepen kaptam uj fonokot. Mar kezdunk osszebaratkozni, de azt hiszem nem a kedvencem. Azt hiszem Balint fogalmazta meg jol: nem akar bunko lenni, csak megis sikerul neki. En eleinte sokkal finomabban es noiesebben, csak 'savanyucukor'-nak hivtam. Vannak jo tulajdonsagai is, pl. igen rendezett, nem stresszeli tul magat meg engem, csak epp van valami idegesito benne. Viszont kulon szobaban leszunk. Jelenleg egy egesz tagas irodan osztozunk, de hamarosan kettevalasztjuk, es mindkettonknek lesz sajat resze. Az iroda 1/3-a lesz az enyem, a 2/3-a az ove, tehat szepen testveriesen felezunk. :)

Balint szokas szerint egesz sokat dolgozik, naluk mindig van boven tennivalo. Viszont annak oromere, hogy az utobbi idoben neha en is keson szabadultam el a munkahelyemrol, egesz rendszeresen bent vacsoraztunk a Gugliban. Hiaba, jol foznek ott, es 1/2 7-kor minden este (pentek kivetelevel) talaljak a vacsorat. En mostaban a salatak es a finom desszertek mellett raszoktam az indiai konyhara. Amit ott foznek indiait, az altalaban zoldseges-husos egyveleg, hozza rizs es finom. Csip valamennyire, den nem veszes, es a fuszerezese sem teljesen idegen tolem.

Ja es persze beindult az amerikai-foci szezon. Balint lelkesen nezi (vagy lelkesen alszik a macskaval a hasan mikozben megy a foci a TV-ben), en meg addig lelkesen a varrogeppel toltom az idot. Legutobb egy kis zsakocskat varrtam a nagyobb tavcsovunk huzatanak. Persze vannak komolyabb terveim is, hogy mit varrok majd, de azokat meg halasztgatom. Ja, meg keszitettem meg ket tanyeralatetet kempingezeshez, meg egy kis feltekerheto tartot a kempingevoeszkozoknek. Mar majdnem teljes a keszlet, mar csak egy nagyobb zsak kell, amibe az osszes fontos grill/kemping kellek (tanyerok, bogrek, husvilla, evoeszkoz, tanyeralatetek) elfernek.

Mult szombaton voltam Jenn baratnom masodik eskuvoi fogadasan. Az eskuvojuk nyaron volt, de oda csak a csaladot es nehany baratot hivtak el, ugyhogy most meghivtak a tobbi baratokat egy vacsorara. Egy kellemes olasz etteremben voltunk, all-you-can-eat menuvel. Eloszor megprobaltak kenyerkevel (friss, meleg) es olivaolaj-balzsamecet parossal jollakatni minket, de mikor ez nem sikerult, hoztak a salatat. Aztan amikor azon is tul voltunk, jott vegre a csirkemell, a gnocchi es a makaroni husgomboccal. Desszertnek tiramisu-t kaptunk, egesz finom volt az is.

Vasarnap Halloween. Az a kicsit orult amerikai unnep, amikor a gyerekek beoltoznek mindenfele felelmetes jelmezekbe, es hazrol-hazra jarnak edesseget szerezni. Meg nem tudom, mi lesz velunk, lehet, hogy itthon leszunk kettesben es nem csinalunk semmit - esetleg megetetjuk edesseggel aki erre jar.

Ja, es elkezdtem megirni a road-trip beszamolot. Eloszor angolul, de majd jon a magyar verzio is.

Friday, August 20, 2010

E.R.

Már itthon vagyunk ám, megvolt a hosszú autós túránk. Fantasztikus volt, jön majd a részletes beszámoló. Most csak hirtelen pár mondat, hogy ne legyenek olyan nagy hézagok állandóan ebben a blog-ban.

Elkezdődött a munka nekem is jobban, most a héten már a gyerekek is elkezdtek suliba járni. Van dolgom bőven, nem unatkozom. Mostanában lelkesen küzdök az adatbázisunkkal, mert néha kicsit nehéz az épp megfelelő adatokat előhalászni belőle. De haladok, és azt hiszem a jó irányba. :) Bálint is dolgozik lelkesen, és náluk még nyári szünet sincs. Úgyhogy nem unatkozunk továbbra sem.

Gondolkozom, hogy valami különösebb, említésre méltó történt-e mostanában, de nem ugrik be hirtelen semmi. Ja, de. Jártam az E.R.-on, azaz a sürgősségin. :) Szerencsére semmi komoly, már teljesen rendben vagyok, nem kell aggódni, megijedni stb. Pár hete kicsit furcsán kezdtem érezni magam, fájt ha nagy levegőt vettem, vagy ha lehajoltam stb. Elmentem a dokimhoz. Először pericarditis-re (a szív körüli izmok gyulladása) gyanakodott, de az EKG nem mutatott semmit. A másik tippje costochondritis (bordaporcgyulladás) volt. Megoldás mindkettőre ugyanaz: fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszer. Az egy darabig hatott, aztán nem. Szerda este nagyon fájt az egész mellkasom-hátam, alig aludtam, hajnalban felébredtem kb. a fájdalomra, kimentem mosdóba. Aztán amikor nagyon vacakul voltam, szóltam Bálintnak, hogy vigasztaljon már meg. Mire felébredt és jött utánam, épp elájultam. Segített eldőlni, hogy ne essek nagyot a fürdőben. Talán 1-2 másodperc lehetett, gyorsan magamhoz is tértem. Megbeszéltük, hogy kihívjuk a mentőket.

Először a tűzoltók jöttek, megvizsgáltak, volt EKG is, de szerencsére mindent rendben találtak. Aztán jöttek a mentősök is, bevittek a kórházba, biztos ami biztos. Nem voltak benne biztosak, hogy mi bajom van. Kórházban újabb EKG, vérvétel, itattak velem vmi öblítőszer szerű vackot (állítólag segített kiszűrni a lehetőséget, hogy a nyelőcsövemmel van gond). Aztán pár óra alatt megállapították, hogy valószínűleg bordaporcgyulladásom van. Megoldás: fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszer. Csak nagyobb adagban, mint előtte.

Bálint bent volt velem a kórházban, azt a napot ő is kihagyta. De miután megállapították, hogy semmi extra bajom, szépen haza is küldtek. Itthon aztán nem győztem szedegetni magamról az EKG-hez kellő kis matricákat.. A kórház egyébként szép volt, jól felszerelt, és bár dokit nem láttam, de a doktor asszisztense, aki vizsgált, nagyon figyelmes és alapos volt, ráadásul mindent szépen elmagyarázott.

Wednesday, July 21, 2010

Road Trip - Day 1

This summer, we decided to make a road trip. The very first one in our life.

It was great! The idea came in pieces.
First, I bought maps of Lake Tahoe and The Grand Canyon - months before. The Grand Canyon one seemed to be more interesting, we've spent some time thinking about which part we should visit, where we should camp and hike. But in the end we just folded it back and put it away.
Then my friend Jenn and her fiancée decided to get married in South Lake Tahoe in the summer. We were lucky enough to be invited, so at least to Lake Tahoe we'll drive. Alright. What about coming home with some detour, we thought. :) And so we did, we came home with quite a detour.
It took some time to figure out where to sleep each night, what to visit and what to skip, and some parts of the trip we just figured out on the road or in the motel we were staying at. The important influencing factor - besides the National Parks and Monuments - in planning our route was Guy Fieri and his show on Food Network: Diners, Dive-ins and Dives. It was a good decision - we probably would have survived the two weeks on Subway sandwiches and Chipotle burritos, but we both like the non-chain places. These were really fun and serving tasty food for a good price, too.

We started on a Wednesday (the wedding was on Thursday), on July 21st. It was a slow start - gas station, quick car wash then the traffic jams. But after some time, we left the Bay Area and we were driving. Well, only my husband, I was the passenger. Actually, for the most of the trip - I didn't mind it, this way I could talk as much as I wanted and enjoy the landscape. We saw really beautiful places!

Our first stop was Jamie's Grille in Sacramento. Yes, one of Guy's places, which we would have never found otherwise. It totally doesn't look like a restaurant at all. Inside, it was packed and lovely - somewhat like an Irish pub where food is served. We got a tiny two-person table and after ordering, two huge sandwiches. Well, four altogether, as both of us got two - we forgot to order half-size. Oh well. We fought and and won: the sandwiches were gone in some time.

Then back to the car and to South Lake Tahoe. We arrived quite late and quite tired. South Lake Tahoe was really cute - like some fairy-tale village. The houses looked like big gingerbread houses at Christmas. Which was rather weird, as it was summertime and hot weather. We found our motel, got our room and went to sleep quickly.





Mindjart indulunk

Megyunk Road Trip-re, azaz autos kirandulasra. Elso allomasunk Lake Tahoe (Taho to) ahol Jennifer baratnomnek lesz az eskuvoje. Ez adta az apropot, hogy ha mar odaig eljutunk, miert nem megyunk tovabb? Igy is lett, szepen kitalaltuk, hogy bejarjuk a kornyeket. Az utvonal kb. South Lake Tahoe - Salt Lake City - nehany National Park - Grand Canyon - Las Vegas - es haza. Szallasaink hellyel-kozzel vannak, majd ahol elfaradtunk, ott megallunk es keresunk valamit. Viszont remek otleteink vannak, hogy hol fogunk ebedelni/vacsorazni, attol fuggoen, hogy mikor erunk hova. Van itt a Food Network-on egy kedvelt musorunk: Diners, Drive-ins and Dives. Egy fazon jarja a sportos kis cabrio-javal az orszagot, es ahol izgalmas, egyedi kajaldara talal (semmi draga, sot!) arrol keszit riportot. Van hozza terkep is, hogy hol vannak az altala meglatogatott helyek - mi is szepen bejeloltuk, ami utunkba esik. Majd utolag jonnek kepek es beszamolo az utrol.

Wednesday, July 14, 2010

Csillagpartin

Igen, igen, tudom. Azt igertem majd irok gyakran, aztan tessek, megint tobb, mint egy honap telt el utolso bejegyzesem ota. Elfoglalt vagyok, no. :) Meg igy nyariszunetben is van neha mit tennem, eleinte peldaul nagyon lelkesen rendberaktam az irodat, az osszes aktat szepen elrendeztem.. Huh, a vegere mar nagyon untam. De most csinos es rendezett minden szekreny!

Voltunk kozben GSSP-nek nevezett nagy Csillagpartin. Fent voltunk California eszaki reszen, Adin mellett nem sokkal egy farmon. A GSSP rendezvenyt par eve rendezik amator csillagaszok szamara. Nappal kempingezes, ejjel csillagnezes. Na jo, ez persze nem ilyen egyszeru. Ejjel 2-4 kozott azert eltunik az emberek nagy resze aludni. Es nappal sem olyan szimplan kempingezunk, inkabb csak tikkadunk a hosegben, probaljuk megszokni az allandoan es erosen fujo szelet es varjuk az estet.

Adin tolunk kb. 5 ora vezetesnyire van, megallasokkal es macskaleadassal egyutt bo 6 ora volt az ut nekunk. Megerkeztunk, kipakoltunk, majd realizaltuk, hogy a kempingezeshez nem hoztunk satrat. Az elso terv az volt, hogy atvirrasztjuk az ejszakat. A masodik, ami meg is valosult, hogy alszunk a szabad eg alatt. Halozsakunk meg jo vastag polifoam-unk volt, ugyhogy nem volt teljesen katasztrofalis a helyzet. En remekul aludtam, parom kevesbe, ot jobban nyomtak a gorongyok a foldon.

Masnap reggel kimasztunk a halozsakbol, osszeszedtuk magunkat es reggeliztunk. Szepen megteritettunk a kemping etkeszlettel es a BBQ tanyeralatetekkel. Igen hangulatos kis reggelink volt. Aztan elmentunk satrat venni. Vasarnap van, ez fontos. A helyi mindenes boltban sajnos pont a multheten elfogyott a sator, ugyhogy be kellett menni a kovetkezo varosba, ami 40 merfoldre volt. Ott talaltunk egyetlen boltot, ahol volt meg eppen egy sator a polcon - nem sokat valogattunk, azt elhoztuk. Felvertuk. Aztan kiprobaltuk. Jo volt. :)

Aztan a delutan eltelt szep lassan. Vacsora elott tusoltunk! Igen, ugyanis nem csak toi-toi WC-ket hoztak nekunk, hanem mobil kezmoso es tusolo is volt. Egy nagy kamion atepitve ugy, hogy volt benne vagy 8 kis tusolofulke. Remek volt, nagyon birtuk. Este aztan BBQ vacsora volt. A szombat estit lekestuk, de a mai is finom volt. A helyi (itt a farmon legeltetett) marhakbol keszitettek minden este vacsorat nekunk. Mivel sajnos nem regisztraltunk elore, itt kellett helyben megvennunk a hami-jegyet, de szerencsere jutott nekunk. Finomat ettunk. Aztan jottek a csillagok. Osszeismerkedtunk a satorszomszedjainkkal is, egy masik fiatal parral. Helyesek voltak, Oregonban laknak.

Aztan amikor en mar faztam es almos voltam, osszeszedtuk a kis alkatreszeket, letakartuk a teleszkopokat es eltuntunk aludni. Nem tul sokaig, mert reggel a nap igen erosen nekiallt sutni. Nem csak vilagos volt, a sator is katlanna valtozott igen gyorsan, ugyhogy szinte menekultunk belole. :) A program napkozben hasonlo mint elozo nap, leszamitva a satorvasarlast. Attengodtuk a napot, vacsorara ujra BBQ, aztan megint csillagok, es ejjel alvas. Kedden satorszomszedainkkal bementunk a faluba fagyizni. Vanilia fagyit ettunk - nem volt mas valasztek. Adin nagyon aranyos kis falu, roppant kedves emberekkel. Nagyon erdekes volt latni az amerikai videket!

Aztan szerda reggel osszecsomagoltunk, mindent visszaoperaltunk az autoba, es elindultunk haza. Az ut nem lett rovidebb, viszont nagyreszt en vezettem. Mint Balinttal megallapitottuk, ez elofordul velunk: o elviszi az autot valahova, en meg hazahozom. :) Szoktunk igy jarni egy-egy csillagparti utan, reggel en szoktam a frissebb lenni. Ugyhogy mar egesz joban vagyok a Cadillac-kel is.

Wednesday, June 16, 2010

Helyzetjelentes

Hihetetlen! Kicsit nem figyelek oda, es elrepul majdnem ket honap anelkul, hogy egy arva sort irtam volna a blog-ra. Hmz, ilyen a dolgozo elet? Es ami meg rosszabb, meg a naptarkam is eltunt valahova, ahova szepen jegyzeteltem egy-egy sort, ha tortent valami, hogy majd egyszer szepen meg tudjam itt irni.. Ugyhogy most helyzetjelentes kovetkezik a pillanatnyi allapotokrol.

Jol vagyunk, minden rendben. Dolgozunk mindketten lelkesen, vagy neha kevesbe lelkesen, de azert elvezzuk, amit csinalunk. Hetvegeken, foleg ha Ujhold van, jarunk csillagaszkodni a kis teleszkopunkkal. Mult hetvegen is voltunk, kicsit messzebb, 2 ora autoval. Az egyik ismerosunk ismerosenek van egy privat obszervatoriuma, es ott jartunk (D.A.R.C.) Most nem jottunk haza az ejszaka kozepen, ott maradtunk vasarnap reggelig. En aludtam egyet kb. 4-tol 7-ig, Balint viszont vegig fent maradt. Megnezte, ahogy felkel a Merkur meg a Jupiter.

Az en munkahelyemen most kicsit csend van, vege a sulinak. Egyreszt kihalt az epulet, alig lezengunk itt nehanyan, masreszt munka is kevesebb van. Kell ezt-azt csinalni persze, lezarni ezt az evet, felkeszulni az uj evre. Raadasul uj fonokot kapok, mert a jelenlegi elkoltozik Canada-ba. Harom interjualannyal en is talalkoztam, de meg nem tudom, hogy kire esett a valasztas, van-e mar dontes. Az egyik no nagyon helyesnek tunt, a masik szigorunak, a harmadik pedig pasi.

A nyari szabadsagon is torjuk a kobakunkat. Juliusban lesz ket program is. Megyunk 4 napra kempingezni, nagy amator csillagasz talalkozo (GSSP) lesz tolunk eszakabbra, Mount Lassen kornyeken. Az gondolom jo buli lesz. Tavaly a CalStar-on voltunk es nagyon elveztuk. Gyonyoru csillagos egbolt, remek kirandulas, es azonkivul road-trip-nek is elmegy. :)

Aztan a kovetkezo het vegen pedig megyunk a Tahoe-to melle par napra, mert az egyik baratnomnek ott lesz az eskuvoje, es meghivott minket is. Raadasul en vagyok a tartalek tanu, ugyhogy gondoskodnom kell majd valami ruharol, ami vagy lila, vagy legalabb van benne lila. Ez a menyasszony nagy kerese. Mivel az eskuvo csutortokon lesz, valoszinuleg szerda este felmegyunk, es majd csak vasarnap jovunk vissza. Szallasunk meg nincs, azt is kene surgosen keresnem.

Ja, es van am kertecskenk. Pici, csak nehany cserepbol es viragladabol all, de azert kertecske az erkelyen. Vannak fuszernovenyeink, paradicsom palantaink, viragaink, kis rozsank. Roppant csinos, en nagyon elvezem. Az egyetlen gond vele, hogy ontozni kell. :) A paradicsom palantaink a fenykep ota kulonben elkezdtek viragozni, kivancsi vagyok, eljutnak-e a paradicsom allapotig.

Saturday, March 27, 2010

Megérkeztek

Tegnap megérkeztek szüleim. A munkahelyemről jó hamar leléptem, hogy ki tudjak menni értük a reptérre. Pont addigra értem oda, amikor hivatalosan leszállt a gépük, de addigra ők már 20 perce landoltak. Vártam rájuk még egy jó fél-háromnegyed órát mire előkerültek az útlevél- és vámvizsgálatból. De minden rendben volt, szépen beengedték őket az országba. Megkerestük az autót a parkolóban, és hazajöttünk. Elég rendes forgalom volt a pályán befele, de ahol kezdett bedugulni, ott mi szerencsére használthattuk a "carpool" sávot. Ez az a sáv, ahol csak akkor szabad menni, ha legalább 2 ember ül az autóban.

Itthon aztán szüleim kipakoltak, elláttak engem mindenféle ajándékkal. Páromnak is hoztak ezt-azt, de mivel ő csak később ért haza, később kapta meg. Négyesben sétáltunk egyet a lakóparkunkban, kicsit megmutattuk, hogy hol is lakunk. Tetszett nekik minden. Aztán vacsoráztunk egyet, és aránylag időben eltűntünk aludni. Azért mégiscsak hosszút utaztak.

Ma délelőtt elmentünk a Whole Foods-ba, vettünk hamit itthonra, meg finom hamburger húst és csirkecombocskákat ebédre grillezni. Jó volt, sikerült az egyik kedvenc grillezős helyünket megkapnunk. Grillezés után még játszottunk egy Catan-t is, most épp én nyertem. Aztán még itthon kicsit tv-ztünk, beszélgettünk mielőtt ismét időben eltüntek aludni egyet.

Tuesday, March 23, 2010

Mar csak par nap

Mar csak pár nap, és megérkeznek a szüleim. Jönnek bő két hétre. Ennek örömére vasárnap megint alaposabban rendet raktunk a lakásban. Miután eldöntöttük, hogy a walk-in closet-be feltétlenül szerzünk polcos tárolóhelyet, betoltuk oda az IKEA polcot a hálóból, majd elmentünk az IKEA-ba, és vettünk a helyére a hálóba egy nagyobbat. Ez most picit talán túl nagynak is tűnik, de legalább van benne bőven hely. :)

Egyébkent semmi különösebben extra történés nincs. Nekiálltunk az amerikai adóbevallásnak, ami egy hosszú-hosszú rémálom. Főleg Bálintnak, mert ő csinálja, de részben nekem is, mert azért próbálok segíteni, vagy legalébb ébren maradni, amíg ő azon dolgozik lelkesen, vagy kevésbé lelkesen.

Juteszembe, ültettem növényeket. Egyik nap munka utan, amikor párom tovább maradt bent, mert pókereztek bent a kollegáival, elmentem egy Nursery-be (kertészet) közel a munkahelyemhez, és vettem néhány csinos fűszernövénykét: bazsalikom, petrezselyem, snidling, majoranna, rozmaring és kakukkfű a zsákmány. Ja, meg egy levendula is. Valójában a fél kerteszetet megvettem volna, de sajnos nem férnek el sem a lakásban, sem az erkélyen annyian. Az erkélyen már jó ideje van egy csinos faládánk, azt töltöttem meg földdel és ültettem tele a növénykékkel. Szerintem csinos lett. És közben rájöttem, hogy ha egyszer lesz kertecském, abban bizony lesznek saját zöldségeim/gyümölcseim: paradicsom, eper, saláta stb.

Saturday, March 20, 2010

Ket ontkentes tevekenyseg egy napon

Szombat reggel a GRPG-nek onketeskedtem, segitettem a Great American Litter Pick Up Day-en (Nagy Amerikai Szemetszedo Nap) szemetet szedni. A Guadalupe Trail (kb. csinos aszfaltozott biciklisut) mellett szedtunk szemetet, kb. 10-en lanyok. Jott egy nagyobb csoport egyetemista, es nehany egyeb lelkes resztvevo. Nekik szukseguk van bizonyos szempontbol az onkentes orakra, en csak hobbibol csinalom. No meg azert, mert a GRPG-ben mindig is szerettem dolgozni.

Aztan este meg a PACE javara szervezett kozepiskolai bulin segitettem. Ott a tancter felugyelete volt a feladatom. De nem kellett senkit rendszabalyoznom, minden rendben volt. Jo keson ertem haza. De nem baj, holnap vasarnap. :)

Thursday, March 11, 2010

Egy hónapja

Egy hónapja blogoltam utoljára. Huh, az rég volt.. Kicsit elhavazódtam. Részben munka, részben jó kis programok. A hétvégén pl. lent voltunk Arizona-ban, meglátogatni egy ismerős amerikai házaspárt. Aranyos népek, még Magyarországon ismerkedtünk össze velük. Fent laknak Wisconsin-ban, de télen lejönnek Arizonaba.

Jártunk velük a sivatagban, ami bizony nem csak homokból, tevékből áll, hanem sziklás és igen rendes vegetációja van. Az idei rendkívül sok esőnek köszönhetően kifejezetten zöld volt, tele rengeteg és igen jópofa kaktusszal. Aztán voltunk piknikelni egy csinos kis tónál, este lazítás a jacuzzi-ban, majd elmentünk vacsorázni valami jópofa étterembe. Ott kaptunk Bálinttal ketten egy akkora előételt, hogy 3-man kb. jól is laktunk belőle. :) Aztán jött a rendes fogás, de azt feleztük mis is és a házigazdik is. :)

Másnap esett az eső, úgyhogy délelött a bolhapiacot látogattuk meg. Az egy igen érdekes hely volt. Részben hasonlított a budapesti kínai piacra, részben hasonlított egy kézműves vásárra. Volt ott minden, vettünk is egy-két apróságot. A legjobb dolog amit beszereztünk, egy szép kézzel festett tányér. Szuvernirnek vettük, az arizonai tájat ábrázolja. Aztán meglátogattunk még egy-két egyedi élelmiszer üzletet, ahol házigazdáink vettek egy igen helyes kaktusz alakú mézeskalácsformát, mi pedig egy csomag igazi fehérrépát.

Vacsora előtt kockáztunk, azt nem kedveltük olyan nagyon, de azért nem volt rossz. Vacsorára finomat főztek házigazdáink: volt sertéssült, paradicsomsaláta, nagyon jó rozmaringos-sajtos tekercsecske és édesburgonya köretnek. Hozzá finom tokaji bort ittunk. Hiába, évente egyszer ellátogatnak Magyarországra, és szeretik a magyar dolgokat.

Aztán időben ledobtak minket a reptéren, ami nekünk igen furcsa volt, nem szoktunk kényelmesen egy órát ücsörögni ott. De kellemes utunk volt haza, jót aludtunk a gépen.

Friday, February 12, 2010

Iskolaportán

Ma ebédidő környékén egy órára beugrottam a suliban (a munkahelyemen) a recepciós helyére. Azt megmutatták, hogy a kapun hogyan engedem be az embereket, azzal nem is volt gond. De ért néhány meglepetés.

Egyszercsak megjelent egy kislány a pultomnál, hogy kér egy palack vizet, mert fáj a feje. Azt még egész jól megoldottam, adtam neki. Később egy kissrác jelentkezett, hogy kér egy jegeszacskót, mert fáj a lába. A mélyhűtőben vannak bekészített pakolások, abból adtam neki egyet.

Aztán jött egy másik, hogy fáj a torka, és ideküldték ellenőrzésre. Akkor elég rendesen elcsodálkoztam, majd felajánlottam, hogy felhívom a szüleit. Azt mondta, arra nincs szükség, csak ellenőrizni kéne. De nem értettem, hogy mit. Felhívtam a szomszéd recepcióst (két épülete van az iskolának, mindegyiknek saját recepciósa), hogy mi a teendő. Kiderült, hogy csak a lázát kell megmérnem. Szerencsére pont jött egy tanárnő egy másik gyerkőccel, aki szintén betegnek gondolta magát. A tanárnő segített lázat mérni a szuper, fülbe tehető digitális lázmérővel. A kislány OK, ő mehet vissza tanulni, a másik gyerkőc viszont lázas, ő megy haza.

Aztán jött az ebédosztás, néhány szülő, aki felkapta a gyerekét (mert beteg, utaznak vagy más oka van). Természetesen ehhez alá kellett velük iratnom a papírt, anélkül nem távozhat a gyerek a suliból.

Ettől eltekintve egész nyugis napom volt. :)

Thursday, February 11, 2010

Utazni fogunk

Megvettük (na jó, amíg én már kb. aludtam, párom megvette) a repülőjegyeket Arizonába. Meglátogatjuk az egyik ismerős amerikai házaspárt, akik itt lent töltik a telet. Csak egy hétvégére megyünk, én szabit nem nagyon akarok/tudok emiatt kivenni, a mostani hosszú hétvégére meg olyan irdatlan magas árakat mondtak, hogy arról inkább lemondtunk. Nem is baj, újhold lesz, és egy Star Party (csillagász est) is alakulóban, mert végre talán nem lesz felhős az ég.

Wednesday, February 10, 2010

Dilemma a papírboltban

Munka után beugrottam az OfficeMax-be, az itteni Ápisz-ba. Kifogytunk itthon a mappáinkból, amiben a különböző hivatalos papírjainkat tároljuk, és gondoltam veszek egy adagot. A dilemmát az okozta, hogy nehezen döntöttem el, hogy csúnya libafos-zöld színű, de 100% recycled papírból, vagy csinos színes/mintás mappákat vegyek-e. Győzött a zöldebb énem, a mappáink nem szép színűek. Persze teljesen mindegy, úgyis dobozba vannak zárva, és papírtárolásra használjuk őket, nem szobadísznek. Csak nehéz ellenállni, mert nagyon csinos dolgokkal vannak tele, legyen az mappa, gyűrűs füzet, tolltartó, vagy bármi aminek köze van az irodafelszereléshez.

Sunday, February 7, 2010

Superbowl Party 2010

Úgy terveztük sokan leszünk, de aztán csak Mike-kal hármasban néztük a Super Bowlt, az amerikai focibajnokságot. A Saints és a Colts játszott, nagy örömömre az előbbi csapat nyert. Örömömnek két oka van: nagyon nem bírom a Colts csapatkapitányát, és a Saints játékosai roppant aranyosak az aranyszínű nadrágjaikban. :)

Jó volt így hármasban a meccs nézés. Mike főzött megint chilit, elfogyasztottunk némi kukoricachips-et guacamole-val, és sütöttem egy cheesecake-t. Meccs után még Mike itt maradt egy kicsit, pókereztünk. Bálint nyert, bekebelezte az összes chipset.

Saturday, January 30, 2010

Vendégek Európából

Meglátogattak minket, ketten is. Egy egész napra. Bálint révén ismerem őket, de már pár éve. Vera itt tanul/dolgozik a Berkeley-n, Egmont pedig a Google-nél van Zürichben, de átugrott meglátogatni az itteni népeket. Úgyhogy ma eljöttek mindketten. Először reggeliztünk egy hatalmasat, méghozzá fonott kalácsot. A suliba szállítanak kosher fonott kalácsot (tipikus eledel Shabbat-ra), és egyet vettem én is. Finom volt nagyon. Alapvetően a kosher édességek sokkal finomabbak itt, mint az egyebek. Még a tortájuk is ehető. :)

Aztán jártunk egyet a Don Edwards National Wild Life Refuge-ban, kellemes sétálóhely nem messze. Este Catan telepesei Lovagok és Városok kiegészítővel és rakottkrupmli volt a menü. Jó volt mindkettő. :) Aztán Verát hazavittük Berkeley-be, mert elég későre járt, mire befejeztük a játékot, és neki tömegközlekedéssel igen sokáig tartott volna. Berkeley, amit a sötétben láttam belőle, helyes kis város, csinos, egyedi épületekkel, kis házakkal és üzletekkel.

Saturday, January 23, 2010

Téliszalámi és krumplistészta

Képzeljétek, csütörtökön téliszalámis kenyeret vacsoráztunk. Itt az USA-ban. Az úgy volt, hogy Deborah, a kolléganőm megmutatta, hogy hol szokta a suliba a meeting-ekre a kóser sütiket vásárolni. Az egyik hely nagyon megtetszett, visszamentem munka után. Kicsi bolt, egész eldugott, picit olyasmi, mint Magyarországon egy vidéki közért. Tartottak egy csomó orosz, német, lengyel cuccot, mind igen csinos, aránylag ismerős. Aztán egyszercsak megláttam a téliszalámit. Rögtön be is tettem a kosárkámba, gondoltam az már nem menekül. Párom is ledöbbent, amikor kinyitotta a hűtőszekrényt és egy Pick szalámi bámult rá. :)

A krumplistésztát pénteken főztem. Mivel kockatészta itt nincs, imporiváltam. Vettem Lasagna tésztát, összetörtem, megfőztem. Elviekben ez a tészta nem igényel főzést, csak össze kell belőle rakni a lasagna-t és be a sütőbe. De szerencsére jól bírta a főzést és nagyon jó kis krumplistészta lett belőle. A következő a káposztás kocka lesz a hétvégén. :)

Friday, January 22, 2010

Az első hét végén

Péntek van. Vége az első munkahétnek. Elfáradtam. Főleg szerdán, a mai nap már egész jó volt. Kezdek belejönni a feladataimba, és már néhány embert névről is megismerek, nem csak arcról. :) Rengeteg emberrel találkozom. Nem elég az összes kolléga a suliban, ott vannak az egyék emberek, akikkel csak a Meeting-eken találkozom. És nem vagyunk híján a meeting-eknek..

Most lett 20 éves az iskola, és ezt persze meg kell ünnepelni az Éves Nagy Meeting keretében. Ehhez kell meghívó, megszervezni az eseményt stb. A meghívó készítéséhez, és az egész cucc megszervezéséhez is van egy-egy külön kis kupaktanács, akikkel össze kell jönni és jól megvitatni a dolgot. Ami általában a három-lépés-előre, két-lépés-hátra, egy-lépés-megmarad sémán alapulva működik. Na jó, talán ennyire nem rossz a helyzet, de nekem furcsák ezek a meeting-ek, általában nem látom az értelmüket.

Thursday, January 21, 2010

Elkényeztetett macska rendbehozatala

Expikénket, gondolom ez nektek nem meglepő, csöppet elkényeztettük. Részben az étkezésében is. Imád száraz tápot enni, nekünk is kényelmes volt azt adni neki, viszont az eredménye az lett, hogy rendszeresen hányt. Úgyhogy eldöntöttük, már megint, hogy rászoktatjuk más hamira is.

Vettünk neki csirkét, sertést, csirkemájat, májkrémet, ezt adtuk neki, és mást nem. Mármint szárazat nem. Kapott joghurtot, reszelt sajtot, tejfölt, mindenfélét, amit macskahaminak minősítettünk. Volt amit megevett, volt amit nem. Volt pár húzós nap, amikor nem evett semmit. De erősek voltunk, nyertünk. (Most úgy fest.)

Már tegnap elkezdte megkóstólni a kifőtt tésztával összekevert felvágottat, és ma egész lelkesen meg is ette a 90%-át, miközben néha evett hozzá egy-két falat főtt csirkét is. Holnap majd megint kap nassinak száraz tápot is - elvégre az macskáknak van kitalálva, és mindent tartalmaz, amire szüksége lehet a kis szervezetének.

Viszont ügyes a kislány. Lefogyott, de sokáig nem adta be a derekát. Két napot kicsit sértődötten, de egészen jól átkoplalt. Roppant elszánt jószág. :)

Tuesday, January 19, 2010

Túl az első igazi munkanapon

Ma volt az első, teljesen hivatalos igazi munkanapom. Nem volt különösebben izgalmas, aránylag átlagos irodai napnak mondanám. Volt benne rengeteg szájtépés - valójában 'meeting'-nek, azaz kb. értekezletnek hívják, de valójában csak szájtépés. Ezeken nekem csak a hallgatóság szerep jut, és én ezzel nagyon is meg vagyok békélve.

Holnap enyém lesz az iroda, sem a főnököm, sem a lány akit leváltok, nem jönnek be. Szerdánként a főnököm otthonról dolgozik, úgyhogy ez később is igy lesz. Kíváncsi vagyok az milyen, majd meglátjuk. Bár az is igaz, hogy így sem látok belőle túl sokat, folyton meeting-ekre kell rohangálnia. Nem irígylem.

Monday, January 18, 2010

Hosszú hétvége

Hosszú hétvégénk volt, mert hétfő szünnap, Martin Luther King születésnapját ünnepeltük. Mi nem vittük túlzásba a dolgot. Szombaton és vasárnap is foci volt, átjött párom egyik barátja is, együtt nézték a meccseket. Vasárnap Mike főzött nekünk finom chili-t is, jó csípősre csinálja, de nagyon jó ízű. Sütöttem hozzá kukoricamuffint, jobbat, mint tavaly. Az picit száraz volt, úgyhogy tettem egy kis tejfölt és ricotta krémsajtot a tésztájába. Pont tökéletes lett, és az enyhén édeskés íze nagyon jól enyhíti a chili csípősségét.

Hétfőn nem csináltunk kb. semmit. Na jó, megnéztük a Star Wars 2. epizódját (épp az ment, amikor bekapcsoltuk a TV-t), aztán este az Értelem és Érzelem c. filmet. Eleinte nagyon nehezen értettük az erős angol kiejtést, pláne, hogy kicsit régimódian beszéltek, de aztán belejöttünk és jókat mulattunk egy-egy jeleneten.

Tuesday, January 12, 2010

Papírmunka

Na, hétfőn elkezdődött. Még nem vagyok hivatalosan állásban, majd csak jövő héttől. De hétfőn már bementem a suliba intézni a papírokat, már oktatnak is. Kedden dettó, mert akkor még egy nagyobb értekezlet is volt, ahol találkoztam sok fontos emberrel. Aztán tegnap még kellett újabb újlenyomat vizsgálatot csináltatnom, mivel iskolában fogok dolgozni.

A kollegáim szimpatikusak, de rengetegen vannak. Akivel rendszeresen együtt kell dolgoznom, olyan nincs túl sok, de alapvetően a suli tele van tanárokkal és adminisztratív személyekkel, a neveket egyelőre képtelen vagyok megjegyezni. Majd idővel.

Monday, January 4, 2010

Utolsó hét önkéntesként

Ez az utolsó hetem, mielőtt igazán munkába állok. Érdekes érzés. Ma voltam a PACE-ben. Kaptam búcsúajándékot is: két borospoharat PACE logóval, képeslapokat, amiket a gyerekek festettek (azokat árultuk a gálán is), és egy lapot, amit az ottaniak aláírtak. Erre nem számítottam, nem dolgoztam nekik túl sokáig, és akkor sem csináltam semmi extrát. Mindegy, kedves tőlük, örültem neki.

A hétvégén nem sok minden történt velünk, kb. csak itthon voltunk és lazítottunk. Na jó, én varrtam egy felsőt. Majd lefotóztatom magam benne, aztán jön a kép. Semmi extra, és sajnos nem a legjobb anyagot választottam hozzá, de azért egész jó lett.

Párom vasárnap elment futni egyet. Én nem tartottam vele, a fogam még mindig érzékeny, és nem akartam jól összerázni meg semmi ilyesmi. De legalább Expit levittem sétálni, legalább ő sportoljon és levegőzzön egy kicsit.

Friday, January 1, 2010

2010-ben

A szilveszterünk jól telt, bár érdekesen. Délelőtt elmentünk, megnéztük a Star Trek kiállítást San Jose-ban. Nem volt nagy szám, sokkal jobbra számítottunk. Aztán párom hazament, ő ugyanis ügyeletes volt aznap, én pedig fogorvoshoz. Most már a specialistához. Eltöltöttem nála két órát, az egész kellemes volt, a fájdalomcsillapító jól működött, és kedves nő a doki. Viszont hazafele már elmúlt a szuri hatása, úgyhogy kicsit kényelmetlen volt hazavezetni.

Az újévet négyszer is megünnepeltük, mind a 4 USA beli időzóna éjfélekor koccintottunk. Én az elsőnél még Baileys-zel, aztán már csak gyümölcsteával, mert aztán rájöttem, hogy a fájdalomcsillapítók mellé nem biztos, hogy még alkoholt is kell innom. Fent maradtunk éjfélig. A virsli ugyan elmaradt, helyette párom főzött igen nagyon finom húslevest. Én pedig pohár- és tányéralátéteket varrtam, hogy legyen mit levinni magunkkal ha majd tavasszal beindul a grillezős időszakunk.