Mount Tamalpais 1

Kirándulni mentünk. Úticél: Mount Tamaplais. Ez egy State Park, nem sokkal San Francisco felett. A képet egy kedves Ranger (parkőr) bácsi készítette rólunk egy hegyecske tetején, ahova nem a túraútvonalon, hanem úgy toronyiránt mászva jutottunk fel. Gondoltuk, szép lesz onnét a kilátás. Igazunk volt. :) Az a nagy fehér ott lent nem a tenger, azok a felhők.

No de kezdjük az elejéről. Péntek reggelinél találtuk ki, hogy csinálni kéne valamit a hétvégén. Mondjuk kirándulni egyet. Gondoltam, akkor én nézek valami jó kis parkot a környéken, meg esetleg foglalok szállást is, a biztonság kedvéért. Így is lett, Mount Tamalpais-t találtam először, ott volt szombat éjszakára még szabad camping hely is, úgyhogy azt gyorsan lefoglaltam. Péntek este, ahogy párom hazajött, rájöttünk, hogy igenám, de van nekünk egy macskánk is. Róla pict elfeledkeztünk. De szerencsére van nekünk szomszédunk is, Avital. :) Megkértem, hogy etesse meg a macsekot szombat este és vasárnap reggel. Almozni nem kell, azt megoldottuk máshogy. Két alomtálunk is van, de általában csak egyet használunk. Most megtöltöttük mindkettőt, hogy Expi nyugodtan járhasson dolgát intézni.

Aztán elindultunk. Úgy gondoltuk, nem megyünk át San Francisco-n, hanem az öböl túloldalán megyünk fel, és majd a Richmond-San Rafael Bridge-en jövünk vissza a mi oldalunkra a parkhoz. A híd szenzációs volt. Készítettem róla képeket én is, a Picasa oldalamon majd metaláljátok, de ez a hivatásos kép amire a link mutat azért jobb. :)

A parkban megkerestük a ranger-t (parkőr), megkérdezgettük tőle, hogy merre van a kempingünk, merre érdemes túrázni, kaptunk tőle térképet. Aztán bekentük magunkat naptejjel, magunkhoz vettünk némi inni- és ennivalót, majd nekivágtunk az egyik körútnak. Jó kis túra volt, nem túl hosszú, nem túl megerőltető. Az elején egyszercsak felmásztunk egy dombra, gondoltuk, onnét majd jó lesz a kilátás. Valóban az volt. Ott készült a kép, amivel a mai bejegyzés kezdődött. Aztán visszasétáltunk a megkezdett útvonalunkra.

Útközben elértünk Stinson beach-be. Ott a közértben vettünk hamit (1 baguette, 2l tej, 1 zacsi bébirépa, 1 doboz sajtkrém a répához, 2 adag csokiskeksz). A séta további részén megettük a bagettet és a tej felét megittuk. Stinson beach-ben láttam ezt a jópofa B&B-t is. Aztán visszaértünk az autóhoz, és elmentünk a kempingünkbe. Ez egy kicsit odébb volt, szép helyen nagyon. Csak 5 sátorhely, és kb. ugyanennyi faházikóból állt az egész kemping, és az ide vezető utat sorompó védte. A lakat kódját szerencsére a ranger-től még megtudtuk, különben gondban lettünk volna.

Felállítottuk a sátrat, felfújtuk a matracot, konstatáltuk, hogy kispárnát és zsebplámpát nem hoztunk. Majd megettük a vacsoránkat a kis piknikasztalnál magasan az óceánparton, miközben pelikánok és hasonló vízimadarak repültek előttünk. Később, amikor jöttünk vissza a mosdóból (tus nem volt, csak mosdó és wc), láttunk egy helyes kis nyuszit. Valami bogáncs félét majszolt. Később vittünk neki répát, de őt már nem találtuk. A répát azért ott hagytuk, hátha később még visszamerészkedik oda. Aztán lefeküdtünk aludni.