Mára beach programot találtunk ki magunknak. Beültünk négyesben az autóba, és irány Santa Cruz. Én lelkesen rövidnaciban, ujjatlan pólóban és még a kis fehér kalapomat is felvettem. A srácok is póló, rövidnaci párosban (ill. egyikük farmerben) érkeztek. Neki volt igaza. Az óceánparton ugyanis roppant hideg volt: felhős ég, szél, sehol egy napsugár.
A parttól nem messze leparkoltunk az autóval, felkaptuk a strand cuccot (mi sem pontostan tudtuk, hogy miért) és lesétáltunk a partra. Ott a bejáratnál sor fogadott minket, de hamar rájöttünk, hogy nekünk nem kell fizetnünk. A strandolás ingyenes, csak a "vidámpark"-ért kell fizetni. Volt ott ugyanis egy csomó ilyesmi: hullámvasút, körhinta, célbadobó, mindenféle gyomorfelforgató cuccok. Végignéztük a sort, a srácok ki is találták, hogy egy-két dologra felülnek. Én megvártam őket, nem rajongok az ilyesmiért.
Aztán lesétáltunk a partra, ledőltünk a homokon. Idővel kezdett kisütni a napocska, nem kellett már törölközőbe burkolózva maradnom. Pár órát elhenyéltünk és mint utólag rájöttünk, le is égtünk - annak ellenére, hogy bekentük magunkat naptejjel.
Aztán délutánfele hazaautóztunk. Útközben bementünk egy Whole Foods-ba, vettünk kolbászt, csirkét, hamburgerhúst, salátát, dinnyét majd itthon jó kis grill partit csaptunk. A dinnyét már a lakásban ettük, odalent hideg volt.
skip to main |
skip to sidebar
Macskáinkkal együtt Írországból tovább költöztünk Amerikába. Itteni, tengerentúli életünkről tudósít ez a blog.
Posts
No comments:
Post a Comment