Friday, January 2, 2009

JFK - BUD

Reggel a gépen kaptunk reggelit, valami croissant volt valami eperlekvárral. Reggeli után nem sokkal le is szálltunk, a gépből még aránylag gyorsan sikerült kijutnom. Aztán elkezdtem várni a csomagjaimat. És csak vártam, és vártam és vártam. Aztán amikor vártam már vagy egy órát, és már a képernyőről is leszedték a NeW York-i járatot, akkor rájöttem, hogy mindkét csomagom elveszett.

Elmentem az "Poggyászkereső szolgálat" című ügyintézőhöz, és elmondtam neki gyanúmat. Utánanézett, és azt mondta, mindkét csomagom megvan, csak épp Dublinban. DUB vagy BUD - a pakolók néha elnézik.. Rendben, legalább nem vesztek el nagyon. Adtam nekik leírást, hogy milyenek a csomagok, kaptam cserébe papírokat. Aztán átmentem a "Csomag házhozszállítás" című ügyintézőhöz, ahol megadtam a szüleim lakáscímét, kaptam még néhány papírt, a vámosok is lepecsételték előre a cuccaimat, és a kézipoggyászommal végre távoztam a váróba. Szüleim persze aggódtak már értem, de azért szerencsére nem vesztem el. Remélem, hamarosan a cuccok is hazaperülnek utánam.

A reptéren kaptam finom túrórudit, aztán hazajöttünk. Itthon megebédeltünk, jó kis finom székelykáposztát, aztán délután átjöttek párom szülei is egy kicsit. Este még jó sokáig beszélgettünk itthon, majd este 11 után csöngettek. Megérkeztek a csomagok. Ez gyors volt, ennyire jó helyzetre nem számítottam. Gondolom sok utas nincs olyan kényelmes helyzetben, hogy a Jézuska éppen csinos váltás ruhát hoz neki, egyéb cucca meg éppen van otthon, hogy ne kelljenmindig mindent cipelnie. Úgy vacak lehet egy ilyen csomagelkallódás. Én csak a könyvtári könyek miatt aggódtam és kicsit sajnáltam, hogy az összes karácsonyi ajándék is ott utazott.

No comments:

Post a Comment